Szárazsággal küzdöttek Amerika első telepesei
2010. június 3. 10:32 Science News
Észak-Amerika első brit telepeseinek sokáig tartó szárazsággal kellett megküzdeniük - derült ki a legújabb jamestowni ásatások során, amikor az egyik kútban talált osztrigák héjait elemezték.
A Jamestown kútjaiban talált osztrigahéjak a közeli James Riverből származtak, amelynek vízszintje a korban alacsonyabb volt a mainál, és jóval lassabb folyású lehetett – véli a Howard Spero, a Kaliforniai Egyetem geokémikusa által vezetett kutatócsoport, akiknek tanulmánya (Reconstructing early 17th century estuarine drought conditions from Jamestown oysters) az amerikai tudományos akadémia lapjában, a Proceedings of the National Academy of Sciences-ben jelent meg.
Ebben bemutatják, hogy Jamestown első évei sem voltak egyszerűek: az 1607-ben alapított gyarmat lakói mindannyian komoly szárazságról számoltak be naplóikban, leveleikben és feljegyzéseikben. Spero szerint ezt a térség fái is igazolják: a dendrokronológiai vizsgálatok szerint egy nagyjából 800 éves időszak hét légszárazabb évét fogták ki az érkezők.
Mindezt az osztrigák is megerősítik. A kutatók egy, a feljegyzések szerint 1609 és 1617 között ásott kutat tártak fel, amely kiszáradt, és abba a telepesek a szárazság miatt inkább szemetet dobáltak. Az ebben talált osztrigahéjak 1611-12-ből származnak, amikor nagyon száraz lehetett az éghajlat – mindezt izotópos vizsgálatokkal igazolták.
Spero szerint az osztrigák vizsgálata egy másik rejtélyre is rávilágít: az 1612 márciusában és áprilisában "szüreteltek" nem a közeli folyóból származnak. A kutató szerint két elképzelés lehetséges: azokat a folyó másik részéről hozhatták, vagy talán az ellátmány szállító európai tengerészekkel érkezhetett.