KÖSZ-től vissza a múzeumokhoz?
2010. június 3. 15:47
Annak idején, amikor a megyei múzeumok anyagi rovására megalakult egy új régészeti hivatal, sokan a megyerendszer elleni politikai támadásnak nevezték a változást. Egy esetleges visszarendeződés azonban nem lesz egyszerű - írta a Fejér Megyei Hírlap.
Bicske, Póc-alja, középkori település. Baracs és Daruszentmiklós, az M6-os autópálya nyomvonalán több más mellett bronzkori falu. Perkátai homokbánya, a 62-es út elkerülő szakaszán bronz-, római- és avarkori telep, illetve középkori templom maradványa. Ez néhány olyan régészeti feltárás, amelyeket a megye területén a Kulturális Örökségvédelmi Szakszolgálat (KÖSZ) végez, illetve végzett el. Bicskén például egy villamos távvezeték állomását építik, s a leletmentést 30 millió forintért vállalta a hivatal. A perkátai munka már tetemesebb összegbe kerül a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt.-nek, a költség 295 millió forint. Baracson pedig 55 millióra szerződött a KÖSZ az Eötvös Loránd Tudományegyetemmel.
Ezek olyan feladatok, amelyeket a hivatal megalakulását megelőzően a Fejér Megyei Múzeumok Igazgatósága végzett volna el. Annak idején, 2007-ben az Oktatási és Kulturális Minisztérium egy teljesen önálló örökségvédelmi szakmai háttérintézmény felállítása mellett döntött. Ennek feladata lett a magyarországi régészeti örökség kutatása és védelme.
A gyakorlatban megalakulása azt jelentette, hogy a nagyberuházásokat (például az autópálya-építéseket) megelőző leletmentésre a KÖSZ szerződik le. Ez jelentős összegektől ütötte el a megyei múzeumokat, amelyek akkor és azóta is gyakorlatilag folyamatosan tiltakoznak az új rendszer ellen. Okkal, hiszen a nagy ásatásokat a KÖSZ kapta, a száz-százötven éves megyei és önkormányzati múzeumoknak pedig csak a kisebb jelentőségű területek maradtak.
A Hiller István miniszter nevéhez fűződő változás egyik szakmai oka (a KÖSZ létrehozói szerint) a szakszerűség volt, ám korábban az autópályák melletti feltárásokat szakszerűen és időre is pontosan a helyiek végezték el, amíg mára a magánházas építkezéseken és kisebb önkormányzati beruházásokon dolgoznak. (A megyében például Kisfaludon, s a Velencei-tó körül épülő bicikliút nyomvonalán.) Az indok ellen szól az a tény is, hogy a KÖSZ megszületése után a megyéktől több szakember átigazolt az új szervezethez. Olyanok is, akik korábban a megyéknél dolgoztak: így ugyanaz ásott, mint korábban, csak más cég vitte el a pénzt.
A hivatal esetenként szerződteti a megyei múzeumokat egy-egy munkára (mint például az M6-os előszállási szakaszán), de megtörtént, hogy az eredetileg kialkudott pénz felét ajánlották a vidéki múzeumnak. Vidéken úgy gondolják, hogy a KÖSZ létrehozása után nem lettek a feltárások olcsóbbak és szakszerűbbek (sőt!), ráadásul a változtatás ellentétes volt az önkormányzati törvénnyel is. A lényeg: minden beruházó köteles a teljes beruházási összeg 9 ezrelékét leletmentésre fordítani - a tét összességében tehát több száz milliárd forint.
L. Simon László, Fejér megye fideszes országgyűlési képviselője lett a parlament kulturális és sajtóbizottságának elnöke. Már mandátumának átvétele napján azt mondta, meg kell vizsgálni a KÖSZ létének értelmét: szerinte a hivatalra nincs szükség, s azon van, hogy az elvont pénzt a jövőben visszakapják a megyei múzeumok. Ma még nem tudni, mikor kerül terítékre a régészeti hivatal sorsa, de az bizonyos, hogy az ügynek nem kell megjárnia az országgyűlést, hiszen a KÖSZ-t 2007-ben egy miniszteri rendelettel hozták létre.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
