Az északi part ékessége: megújult a balatonfüredi Vaszary-villa
2010. június 2. 10:22 Gebauer Imola
Fordulatokban gazdag, előbb fényes, majd hosszú, hányattatott évtizedeket tudhat maga mögött Balatonfüred egyik legreprezentatívabb épületegyüttese. A hosszú időn át megközelíthetetlen, elvadult cserjék mögött megbújó tekintélyes műemlék új funkciója szerint kiállítóhelyként 2010. május 29-től ismét a füredieké, a város büszkesége lett.
„Pax” felirat díszlik Vaszary Kolos herczegprímás balatonfüredi tuszkulánumán. És valóban a „béke” honol itt ebben a kis földi édenben. Itt tölti el a prímás életének legkedvesebb óráit.” (Balaton Futár)
A gyógyvízforrásairól híres Füred központjában, mely a 18. század óta a tihanyi bencés apátság tulajdonát képezte, a bencés rend a 19. század második felében egyre nagyobb területeket vásárolt. Ezeket felparcellázta, eladta és a település arculatának alakulását gondosan felügyelte. A Kerekdombtól nyugatra fekvő, 10 holdnyi területet a század utolsó évtizedében Vaszary Kolos (1832-1915) főapát vette meg.
A főpapi villa építkezései 1891-ben Czigler Győző műegyetemi tanár tervei szerint kezdődtek meg (ő a tervezője többek között a budapesti Széchenyi Fürdőnek, a Gozsdu-udvarnak a Rózsák terén álló görög katolikus templomnak) és a nyaraló már 1892-ben az időközben esztergomi érseki székbe emelt Vaszary rendelkezésére állt. Az eredetileg zsindellyel fedett főépület eleganciáját a Balaton felé kétszintes, háromszakaszos loggiája és a délkeleti sarkát hangsúlyozó torony adja. Keleti oldalához egykor még egy lábakon álló fa- és vasszerkezetű terasz is csatlakozott, körülötte szabálytalan útrendszerű, angolkert-jellegű, rózsákkal teli díszkerttel.
Berendezése, elegáns, de szerény enteriőrje minden látogató csodálatát kivívta. A prímás lakosztályához kápolna is tartozott, és számos szoba állt vendégei, munkatársai, valamint titkára, Kohl Medárd bencés pap rendelkezésére. Az épület díszei közé tartozott már ekkor egy Vaszary János (1867-1939), a főpap unokaöccse által szignált festmény is. Az épületet rendszeresen korszerűsítették, Meidinger-típusú öntöttvas és majolika kályhák fűtötték, 1902-ben benzinmotorral működtetett villanyvilágítást vezettek be, míg 1904-től vízöblítéses toilette-je, önálló vízvezeték rendszere is volt vasból készült víztoronnyal!
A villa rendszeres nyári tartózkodási helye lett a hercegprímásnak. „A primási nyaraló egész nyáron át az ország érdeklődésének egyik tárgya és a Balatonfüredre jövő fürdővendégek soha el nem mulasztanák a rácson betekinteni, hogy nincs-e kertjében az ősz főpap” – írta a Balaton folyóirat 1912-ben. 1912. május 2-án még nem adták át az épülő, új vasútvonalat, de a kormány engedélyezte, hogy a nyugalomba vonult hercegprímás szalonkocsiját a még meg nem nyílt vonalon vontassák Balatonfüredre. Füred szintén neves törzsvendége, Blaha Lujza naplójában így emlékezik meg a neves látogatóról: „Mióta a hercegprímás őeminenciája felépítette nyaralóját, kevesebbet látjuk a sétányon és a templomban, legtöbbnyire saját villáját övező kertjében sétál.”
A tündérkert virágzása 1912 után véget ért. Vaszary Kolos vagyongazdálkodását megtámadták, mire az ellene felhozott vádak következtében a Szentszék engedélyével prímási tisztségéről lemondott és Balatonfüredre költözött. A jó szándéktól vezérelt főpapot jelentős tartozásokért tették felelőssé és ezek összegével balatonfüredi villáját terhelték meg. A tortúrák aláásták a hercegprímás egészségét, aki 1915. szeptember 3-án villájában elhunyt.
A prímás halála után Kohl Medárd püspök mindent megtett a villa és a benne őrzött értéktárgyak megmentéséért, a Tanácsköztársaság alatt azonban a berendezés egy részét tönkretették, számos darabját elvitték. A régi dicsőséget idézte, amikor 1920-ban a Batthyány-család és gróf Andrássy Gyula családja még benne nyaralt. A berendezést azonban végül elárverezték, és az üresen maradt épületet 1926 őszén megvásárolta a Honvéd Nyugdíjjárulék Alap, hogy benne tiszti nyaralót alakítson ki. 1928-ban elkészült a villától délnyugatra, a hozzá rövid nyaktaggal csatlakozó, előreugratott, háromszintes, historizáló stílusú szárny is.
A balatonfüredi „Honvédtiszti Gyógy- és Üdülőházat” 1930-ban „Horthy Miklós Magyar Királyi és Honvédtiszti Gyógyház” névre keresztelték, 1945-ben már a 4. számú Honvéd Gyógyház nevet viselte. Az 1950-es évek elején az ingatlan a szovjet hadsereg tulajdonába került, akik egy vasbeton szerkezetű, háromemeletes épületet emeltek a kertben. Amikor 1991-ben a telek a rajta álló ingatlanokkal magyar állami tulajdonba került, az épületek állapota majdnem romos volt, a belső burkolatok nagyrészt megsemmisültek.
Az együttes és parkja 2004 óta műemléki védettséget élvez. Az eredeti tervek feltehetően nem maradtak fenn, de számos irat biztosította az eredeti állapotok rekonstrukcióját. A hányattatott sorsú épületek a „Balaton-part ékköve II.” kiemelt program keretében a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal által irányított, 2010-re megvalósult restaurálással és a legutóbbi toldalék elbontásával ismét Balatonfüred díszévé váltak. Az együttesben kiállító helyiségeket és konferenciatermet is kialakítottak, parkja a közönségé.
A „B” épületben a debreceni Déri Múzeumból érkezett Szomolányi-gyűjtemény „A műtárgyakba rejtett élet” című kiállítása, valamint Nádler István festőművész „A gesztus művésze” című tárlata látható május végétől. Az „A” jelű villaépületben a Magyar Nemzeti Galéria közreműködésével rendezett „Vaszary János és Vaszary Kolos, A festőművész és az egyházfő találkozása az egykori prímási nyaralóban” című nyitókiállítás Vaszary Kolos hercegprímásnak is emléket állít, mely méltó módon kelti új életre az egyszer volt virágkort.
”Balatonfüred jövendő tündérkertjeivel, nyári palotáival megvalósítaná azt a képet, melyről annyiszor ábrándoztak azok, akik csodálva látták az olaszországi tavaknál, mit tehet az emberi ész és emberi akarat, ha kezet fog a természettel…”. (Solymos Szilveszter OSB)
Támogasd a 
szerkesztőségét!
