A hirosimai atomtámadás rejtélye: ki ült az Enola Gayen?
2010. április 14. 08:49
"Olyan fényt árasztott, hogy hunyorognom kellett"
Fuoco szavai felzúdulást keltettek az új-mexikói Los Alamos-i kutatóközpontban, ahol annak idején a bombát megépítették. Az intézmény leszögezte, hogy a fegyverrel nem történt baleset, nem voltak vele műszaki problémák. Alan Carr, a Los Alamos-i intézet hivatalos történetírója úgy vélekedett, hogy a könyv "inkább egy műszakilag kétes regénynek tekintendő, mint a tényleges eseményekről szóló történelmi beszámolónak".
A fékhiba miatt visszahívott Toyota gépkocsikra utalva Robert S. Norris, a Racing for the Bomb (Verseny a bombáért) című könyv történészszerzője kifejtette, hogy "ez a könyv egy Toyota. A kiadónak vissza kellene hívnia, bocsánatot kellene kérnie, és kijavítania azokat a részeket, amelyek veszélyeztetik a történelmi igazságot".
A bevetést végrehajtó 509-es egység három B-29-es bombázóból állt: az első gép ledobta az atombombát, a másik kettő megörökítette a hatást. Az egység volt tagjainak közleménye február végén elítélte a könyvet, és segítséget ajánlott James Cameronnak ahhoz, hogy "történelmileg pontos filmet készíthessen ezekről a fontos eseményekről". Az egykori repülők szerint Fuoco csaló, a neve sehol sem szerepel az egység nyilvántartásában.
Charles Pellegrino tizenkét könyv szerzője vagy társszerzője. Van köztük science-fiction - Unearthing Atlantis (Atlantis feltárása), The Jesus Family Tomb (Jézus családjának sírboltja) -, és két műve is megjelent az 1912-ben elsüllyedt Titanicról. A nagyhírű rendező az utóbbiakat forrásként használta Titanic-filmjéhez, és Pellegrino kiadója szerint az Avatarhoz is segítséget kapott a szerzőtől. Az író mindenesetre megdöbbenésének és sajnálkozásának adott hangot. Elismerte, hogy bizonyítottnak tűnik: Fuoco nem vett részt az atomtámadásban. Azt viszont beigazolódottnak tekinti, hogy előtte és utána felderítő repüléseket hajtott végre Hirosima fölött.
A Corliss család megőrizte azt a kitüntetési listát, amelyen James Corliss a B-29-es többi tagjaival együtt szerepel: a keltezés 1945. szeptember 14., azaz a férfi alig néhány nappal Japán kapitulációja után kapta meg az elismerést. Eljutott a The New York Timeshoz az a kézírásos feljegyzés is, amelyet Corliss készített megfigyeléseiről. "Amikor a bomba felrobbant, olyan fényt árasztott, hogy hunyorognom kellett. A gép a gombafelhő körül keringett, amely egész idő alatt vörös, sárga, bíbor és barna színekben gomolygott... A tűzvihar magába szívta a gépkocsikat, az épületeket, a holttesteket és a törmeléket" - írta a repülő.
A légierő szóvivője ugyancsak megerősítette, hogy Corliss a korabeli dokumentumok alapján ott volt a kísérő gépen, Fuocónak viszont semmi nyoma. Fuoco özvegye mindazonáltal védelmébe vette férjét, aki - szavai szerint - becsületes és igaz ember volt. Magától nem találhatott ki ilyesmit - húzta alá, bár elismerte: nincs írásos bizonyítéka arról, hogy tényleg ott volt a gépen.
Gackenbach, a gép navigátora megjegyezte a lapnak, hogy nem Fuoco az egyetlen, aki alaptalanul állította, hogy részt vett a bevetésben - legfeljebb az szokatlan, hogy ez egy könyvben is megjelent. "Ha mindazok, akik ilyesmit mondtak, valóban ott lettek volna a B-29-es fedélzetén, a gép fel sem tudott volna szállni" - fűzte hozzá.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
