Sziklaomlás vezethet Hannibál nyomára
2010. április 13. 10:53 Times Online
Hannibál és katonái mégis a Col de la Traversette-en, az Alpok egyik legmagasabb, 3000 méter magasan haladó átkelési útvonalán jutottak el Itáliába - derül ki egy új kutatásból, amely az ókori auktorok műveit kombinálta a régészeti és geológiai felmérések legújabb eredményeivel.
Hannibál teljesítményét jól ismerjük az ókori auktoroktól: a második pun háború elején váratlanul akart Itáliára törni, ezért a hosszabb szárazföldi utat választotta. Hispánia hegyi törzseiből verbuvált 30 ezer fős zsoldos sereggel, 5 ezres afrikai numidiai lovassággal, és 37 harci elefántjával elindult Hispániából, átkelt a Pireneusokon, majd az Alpokon. Itt egyes katonáival a hideg végzett, míg mások a mélybe zuhanva érték végzetüket, és a csapatoknak alig fele érte el élve Itáliát: 6 hónapi menetelés után i. e. 218 őszén, 20 ezer ezer gyalogossal és 6 ezer lovassal, 3 megmaradt elefánttal érkezett meg Észak-Itáliába.
A történészek évszázadok óta vitáznak azon, hogy erre az átkelésre pontosan hol kerülhetett sor: a többség szerint a Col de Clapier hágón át jutottak el a Póhoz. 1959-ben a British Alpine Hannibal Expedition ezen elmélet igazolására egy Jumbo nevű elefánttal kelt át a hegyeken. Ezt 1988-ban Ian Botham már három elefánttal ismételte meg, és utazásával a leukémia áldozataira szerette volna felhívni a figyelmet.
Dr. William C. Mahaney geomorfológus és kollégái azonban az Archaeometry című szakfolyóiratban közzétett cikkükben (Analysis of burnt schist outcrops in the alps: Relation to historical archaeology and Hannibal's crossing in 218 B.C.) egy korábbi teória jogossága mellett kardoskodnak. Az ókori források elemzésével arra jutottak, hogy a Polübiosz és Livius művében megörökített sziklaomlás csak a Col de la Traversette mellett következhetett be.
A sziklaomlás után Hannibál katonái a kövek alá fát tettek, amit meggyújtottak, majd azt nem sokkal később ecetes borral öntötték le, ami segített a tömbök megrepesztésében. Faanyag bőven volt: a kutatók szerint a korban melegebb volt, és a hegyoldalban az erdőszint magasabban volt a mainál.
Az egyetlen probléma, hogy a Col de la Traversette környékén nem találták nyomát ilyen módon szétrepesztett szikladaraboknak. Ezt leszámítva azonban a hely pontosan megfelel az ókori történetírók leírásainak.