Feltárulnak a szent hegy titkai
2010. április 8. 11:17
A régészek ásatásokat kezdtek Japán szent hegye, a Fudzsi oldalában, ahol a helyi vallásos tevékenység eredetét és történetét szeretnék megismerni. A kutatás egyben a hegy világörökséggé nyilvánítását is előkészítheti.
A három évesre tervezett feltárást még 2009-ben kezdték el, és a szakértők a kutatások alapján szeretnék megtudni, hogy a Fudzsin mióta folytatnak vallási tevékenységet. A vallási zarándoklattal egybekötött hegymászás a főváros közelében élők körében az Edo-korszakban (1603-1867) lett népszerű, ám a nemrég előkerült leletek alapján sokan már jóval korábban is ellátogattak oda.
Az ásatásokat Fudzsi Kavagucsikomacsiban, a Fudzsi Omuro Sztengen Dzsindzsa szentélyben kezdték el, amelyet a legendák szerint 699-ben emeltek. Mivel a területet a Keicso-korban (1596-1615) átépítették, a korábbi időszakról, és a hely használatáról eddig nagyon keveset tudtak.
A feltárások során a kutatók azt oltár, és a szentély hátsó részében végeztek kutatásokat, ahol az Edo-korszak pénzérméi mellett 40 toraiszent, azaz külföldi érmét találtak, egy jóval korábbi időszakról, amikor ott még nem állhatott épület, vagy bármilyen nagyobb építmény. Az ásatás felszínre hozta az egykori ősi oltár építési törmelékét is, ami a középkorban, vagy még korábban épülhetett. Ennek legkorábbi írásos dokumentuma egy 1475-ös dokumentumban olvasható. A Kacujamaki krónika 1500-as bejegyzése viszont már azt örökítette meg, hogy a szerzetesek vallási képzést kaptak a hegyen, és talán ők vihették magukkal ezeket az érméket - vélik a szakemberek.
Az Edo-korszakban aztán egy Fudzsiko nevű vallási csoport kereste fel többször papjai vezetésével a szentély környékét. Később a csoport egyre népszerűbb lett, főként hogy ők is átvették azt az ideológiát, miszerint a császárnak egyedül kell uralkodnia. Nem meglepő hát, hogy a bakufu kormányzat többször be is tiltotta tevékenységüket.
A projekt támogatói szeretnék elérni, hogy a hegyet 2012-ben világörökséggé nyilvánítsák. Ebbe a folyamatba jól illenek a vizsgálatok: korábban ugyanis azt a tanácsot kapták, hogy a beadandó pályázatban a hegy vallási és művészi aspektusait hangsúlyozzák ki.
A Fudzsi név egyesek szerint harcosokban bővelkedőt jelent, míg mások szerint a tűzistennőről, a tökéletes szépség képviselőjéről nevezték el. A hegyet a hagyomány szerint először egy szerzetes mászta meg 663-ban, ahová később is csak a férfiak mehettek fel: a nők számára szentsége miatt sokáig tiltott terület volt.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
