Teológusok elemezték Az utolsó vacsora fogásait
2010. április 6. 08:25
Leonardo da Vinci híres falfestménye, Az utolsó vacsora (1498) még mindig számos titkot rejt - állítják a Montreali Egyetem teológiai karának kutatói, akik a "felszolgált" fogásokat vették górcső alá.
"Azt a kérdést tettük fel magunknak, hogy miért pont ezeket a fogásokat választotta Leonardo da Vinci, mivel ezek nem felelnek meg a Bibliában leírtaknak. Miért pont kenyeret, halat, sót, citrusféléket és bort látunk az asztalon. S miért borult ki a sótartó pont Júdás előtt, vagy, hogy miért kelesztett kenyeret fogyasztott Jézus és a tizenkét apostol?" - mondta a kutatásokat irányító Olivier Bauer.
Mint a kanadai kutatók rámutatnak, a kiömlő sót általában rossz előjelnek tekintik. Ám mi van, ha a felborult sótartó nem Júdás gonoszságára utal, hanem a rehabilitációját jelenti, hiszen kiválasztották az áruló szerepére.
Miért Júdás az egyetlen, aki előtt üres a tányér, ez azt jelenti-e, hogy eltelt már az étellel, vagy azt, hogy ő az egyetlen, akit nem tévesztettek meg?
A halnak is szimbolikus jelentősége van. Természetesen a legegyszerűbb magyarázat, hogy Jézus élete javarészét a Genezáreti-tó mellett töltötte, s apostolait is a helyi halászok közül választotta ki. Nem lehet viszont pontosan megállapítani, hogy heringet vagy angolnát ábrázolt Leonardo a freskón. Némely szakértő szerint a művész szándékosan csempészett némi kétértelműséget az ábrázolásba. Az angolna olaszul aringa, amit könnyű összetéveszteni az arringával, vagyis indoktrinációval (befolyásolt tanítással). A heringet Észak-Itáliában rengának nevezik, ami egyben vallástagadót is jelent.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
