Ókori érmék a makedón uralkodókról

2010. április 1. 17:11 MTI

A régészek egy üregben körülbelül ezer nyilat is felfedeztek. Mint Pasko Kuzman, a macedón örökségvédelmi hivatal igazgatója rámutatott, a közelben volt az az i.e. 358-ban emelt erődítmény, amely II. Fülöp hadseregének fő stratégiai bázisa volt a térségben.

II. Fülöp, azaz II. Philipposz makedón király i.e. 355 és 336 között uralkodott. Trónra kerülve azonnal hozzálátott hatalmának megerősítéséhez: új, modern, jól felszerelt hadsereget szervezett, amellyel sikert sikerre halmozva gyarapította országa területét. Komoly pénzügyi reformja és a trák aranybányák biztosították a hadjáratokhoz szükséges anyagi forrásokat.

Philipposz mégsem hódításaira, hanem diplomáciai sikereire volt a legbüszkébb. Görög riválisait gyakran kijátszotta egymás ellen, és a makedón érdekeket szem előtt tartva hol az egyik, hol a másik oldalon nyújtott katonai támogatást. A háborúk során felvirágzott Makedónia gazdasága és kereskedelme.

A görögök, hogy csökkentsék a makedónok befolyását, egyesítették erőiket, és fellázadtak Philipposz uralma ellen. Az i.e 338-ban megvívott khairóneiai sorsdöntő ütközetben azonban a makedón uralkodó fényes győzelmet aratott a görög seregeken, ezután pedig minden figyelmét Perzsia felé fordította.

II. Philipposz vezetésével i.e. 338-ban, a Korinthoszban megtartott összgörög kongresszuson létrehozták a pánhellén szövetséget. I.e 337-ben hadsereget is kiküldött Parmenion vezetésével, hogy átkeljenek Kis-Ázsiába, előkészítve a nagy hadjáratot. A királynak azonban már nem volt lehetősége valóra váltani álmát, mert i.e 336-ban a tiszteletére rendezett ünnepélyen saját testőre, Pauszaniasz meggyilkolta.

A trónon kivételes képességű fia, III. Alexandrosz, azaz Nagy Sándor követte, aki seregével átkelt a Hellészpontoszon, és hosszú évekig tartó katonai hadjárata során megdöntötte III. Dareiosz perzsa király hatalmát.