Húsz éve állapodtak meg a szovjet csapatok kivonásáról
2010. március 10. 09:50 MTI
A kivonulás
A kivonulás hivatalos megkezdése utáni 15 hónapban összesen mintegy 35 ezer vasúti kocsi szállította a Szovjetunióba a Déli Hadseregcsoport eszközeit, katonáit. A feladat nagyságát jelzi, hogy mintegy 50 ezer katonát, s kb. ugyanennyi polgári alkalmazottat illetve családtagot kellett hazajuttatni. A szovjet csapatok több mint 27 ezer különféle harcjárművel és gépjárművel rendelkeztek, ebből 860 volt a harckocsik, 600 az önjáró tüzérlövegek, 1500 a gyalogsági páncélozott harcjárművek száma.
A mintegy 560 ezer tonna különféle anyagból 230 ezer tonnát tett ki a lőszer, s 100 ezer tonnát az üzemanyag. Mindezek az erők csaknem 60 helyőrségben, katonavárosban helyezkedtek el, s hat repülőterük is volt. Ezt az óriási mennyiséget az magyarázta, hogy Magyarország gyakorlatilag a Déli Hadseregcsoport utánpótlási bázisává vált, s a korábbi stratégiai doktrínának megfelelően hazánkban halmozták fel egy feltételezett agresszióra válaszoló nagyméretű támadó hadművelethez szükséges harci anyagokat. Így nem kis mennyiségben Magyarországon helyezték el azokat a stratégiai tartalékokat is, amelyek egy háborús konfliktus esetén a Csehszlovákiában állomásozó szovjet csapatok ellátását szolgálták volna.
A szállítási művelet során a mándoki és a tornyospálcai rakodóállomásokon a keskeny nyomtávú magyar szerelvényekből a széles nyomtávú szovjet vagonokba pakoltak át, s összesen másfélezer szerelvényt állítottak össze. Pontos menetrend szerint naponta indultak a szerelvények a Szovjetunió közeli-távoli vidékei felé. A hatalmas volumenű szállítás a MÁV-nak mintegy egymilliárd forintnyi árbevételt hozott. A Déli Hadseregcsoport egységeinek valamennyi tisztje és sorkatonája visszatért a Szovjetunióba, néhány katonafeleség és nagykorú gyermek viszont Magyarországon maradt, s letelepedési engedélykérelmet adott be az illetékes szervekhez.
Az utolsó katonavonat 1991. június 16-án hagyta el hazánkat a záhony-csapi határállomáson. Az utolsó távozó szovjet katona, Viktor Silov altábornagy, a Déli Hadseregcsoport parancsnoka volt, aki civilben, diplomata útlevéllel június 19-én 15 óra 01 perckor hagyta el Magyarország területét ugyancsak a záhony-csapi határállomáson.
A csapatkivonás lebonyolítását a vele kapcsolatos pénzügyi elszámolás hosszú, nehéz tárgyalássorozata kísérte. Moszkva kezdetben 2 milliárd forint kártérítést tartott csupán jogosnak a szovjet csapatok által Magyarországon okozott ökológiai károkért, ezt az összeget később 3,5 milliárdra emelte ugyan, de a magyar igény a 60 milliárd forintot is meghaladta. Végül egy olyan "nulla megoldás" született, amelyben a felek kölcsönösen lemondtak egymással szembeni követeléseikről, azaz egyenlőségjelet tettek a szovjet csapatok által hátrahagyott vagyon és az általuk okozott gazdasági kár nagysága között. Erről 1991. december elején Moszkvában szóbeli, majd 1992. november 11-én Budapesten írásbeli megegyezés jött létre Antall József miniszterelnök és Borisz Jelcin orosz elnök között.
1991. június 19-e nevezetes dátum lett Magyarország történelmében: 1944. március 19-e óta először nem állomásozott idegen katona magyar földön, az ország visszanyerte önállóságát. Ennek emlékére 2001. május 8-án az Országgyűlés nemzeti emléknappá nyilvánította ezt a napot, június hónap utolsó szombatját pedig a magyar szabadság napjává.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
