Dombormű készült a Fehér Gárda vezetőjéről
2010. február 24. 08:15
A Kommunizmus Áldozatainak Emléknapján adja át Héjja Antal fafaragó a hódmezővásárhelyi Emlékpont Múzeumnak a Fehér Gárda vezetőjét, Kovács Istvánt megmintázó domborművét. A február 25-én, csütörtökön 17 órától az Emlékpontban megrendezésre kerülő emlékezésen Rostás János egykori fehérgárdista is részt vesz.
Az 1949 nyarán kibontakozó Fehér Gárda mozgalom egy igazi titkos antikommunista szervezkedés volt. Magát az egész hálózatot csak a vezetők látták át, egy-egy összekötő négy emberért volt felelős, a többiekről nem tudott. A mozgalom láncszerűen épült fel. A fehérgárdisták szűkkörben gyűléseket tartottak, arra készültek, hogy amennyiben kitör a forradalom, akkor ők élére állnak a folyamatoknak. Vannak olyan vélekedések is, hogy a Fehér Gárda egyfajta korai előrejelzése a 6 év múlva kitört népfelkelésnek, „egy kis ’56”.
A parasztság kifosztása, a beszolgáltatás és a padlássöprés, az erőszakos téeszesítés, a kulákság elleni hadjárat, a megfélemlítés és az ÁVH terrorja váltotta ki azt az elégedetlenséget, amely a Fehér Gárda ellenállási mozgalom elindításához vezetett. Az első szerveződő egységek 1949-ben jöttek létre az Orosháza - Hódmezővásárhely közötti pusztán. A mozgalom főként a tanyai lakosságot ölelte fel, bár előfordultak Orosházán, Békéscsabán, Makón, Maroslelén és különösen Hódmezővásárhelyen városi-falusi sejtjei is.
A szervezkedés dél-alföldi részének két főszereplője Kovács István és Blahó János volt. Az Államvédelmi Hatóság besúgóhálózata segítségével göngyölítette fel a mozgalmat. Elsőként Blahó Jánost fogták el a hatóságok, majd 1950 őszén fokozatosan tartóztatták le a szervezkedés vezérkarát. A harminc vádlottból Blahó Jánost és Kovács Istvánt halálra ítélték, 22 személyt Kistarcsára internáltak. Kovácsot és Blahót 1951. március 30-án kivégezték.
A 24 éves Kovács István a bírósági tárgyalásakor találkozott utoljára édesanyjával. A halálba készülő fiú úgy búcsúzott, hogy kitépett néhány szálat a hajából és azt adta oda anyjának, hogy maradjon neki valami emlék a gyermekétől.
A Kommunizmus Áldozatainak Emléknapján, február 25-én már reggel 8 órától várják a diákcsoportokat az Emlékpont Múzeumba. A közgyűjtemény munkatársai a vörös diktatúrák áldozataira emlékező 45 perces multimédiás előadást állítottak össze a középiskolás korosztálynak és az általános iskolák 8. osztályosainak. Koradélután az 1956-os forradalom egyik emblematikus szereplőjével, a Kőbányai Gyógyszergyár Munkástanácsának elnökével, Dénes Jánossal nyílik lehetőségük találkozóra a diákoknak egy rendhagyó tanóra keretében.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
