Vaskori hétköznapok a 21. században
2010. február 1. 13:26 MTI
Télen is vaskori házában lakik Cziráki Viktor, a regölyi kísérleti régészeti telep tulajdonosa, aki közel harminc éve kezdte el az ősi életmód-rekonstrukciós kísérleteit az egykori kelta földvár sánca melletti birtokán. A telep a "full komfort" helyett a "null komfortot" kínálja a látogatónak, aki a jégkorszaktól az Árpád korig tehet - többé-kevéssé hiteles - időutazást a régi idők hétköznapjaiba.
Rekonstrukció élőben
A Regöly és a Kapos közötti ártéri dombon fekvő kilenc hektáros telep télen nehezen megközelíthető, a Majsapuszta felé vezető aszfaltcsíkról 300-400 méternyi, fagyban göröngyös földút vezet hozzá. A tulajdonos ott jártunkkor kovácsműhelyében dolgozott, majd vaskori házába invitált, ahol kovakővel csiholt tüzet pipadohányához. - Főállású nomád vagyok - szögezte le Cziráki Viktor.
Az eredetileg vendéglátóipari szakmát tanult 42 éves férfi 1982-ben kezdte építeni a régészeti telepet, de elmondása szerint nyolcéves kora óta járta a szántásokat, kerámia-, csont- és kőeszközöket keresve. "Olyan részen laktam, ahol a legkisebb földmunkáknál is kelta kerámiatöredékek, sírok, szemetes gödrök, házalapok maradványai kerültek elő" - idézte fel. Regöly régészeti szempontból valóban gazdag terület: határában a kelta földvár maradványai mellett népvándorlás kori alán, avar sírokat tártak fel. A község a kelta La Téne kultúra egyik legismertebb lelőhelye, a regölyi "aranysírból" kiemelt alán hercegnői fátylat a szekszárdi Wosinsky Mór Múzeum őrzi.
Cziráki Viktor a 80-as években László Gyula rekonstrukciós rajzai nyomán barátaival Árpád kori házakat épített, még azelőtt, hogy a régészeti telep területének első részét kárpótlás keretében visszakapta volna. Jelenleg három új kőkori és egy vaskori ház, egy népvándorlás kori jurta, egy paleoszibériai jurta, egy földbe ásott Árpád kori ház, egy pásztorszállás, iparosházak, köztük egy kovácsműhely is áll a birtokon.
"Eleinte szakirodalom alapján építettük őket, majd a saját tapasztalatokat is felhasználtuk, mert a rajzok, publikációk nagy része erre a célra nem alkalmasak" - mondta az amatőr régész, aki szerint nem mindig megbízható az, amikor a kutatók egy alaprajzból rekonstruálnak térszerkezetet. "Nem működhetett például az Árpád kori házak lépcsős lejárója, és sokszor rossz helyen tüntették fel a füstnyílásokat" - számolt be az építés tapasztalatairól. "Kellett lennie viszont küszöbnek, hogy ne folyjon be az eső és a hólé".
Támogasd a 
szerkesztőségét!
