A maja véráldozatok hátborzongató története
2010. január 11. 13:16
A szakértők egy maja főpap életének hieroglif emlékeit tanulmányozzák, amelyek egy szörnyű véráldozatról, majd az azt követő vezeklésről szólnak - tette közzé a Mexikói Nemzeti Múzeum Régészeti és Történeti Intézete.
A teljes szöveg 260 írásjelből áll, amelyeket a temetési urnába helyezett kagyló fülbevalókba és rája fullánkokba véstek. A főpap földi maradványait is tartalmazó urnát 11 évvel ezelőtt fedezték fel, a comalcalcói ásatások során, a délkeleti Tabasco állam területén. „Ez a leghosszabb ilyen jellegű írás, amit ebben a régióban valaha találtak, és egyben az első, ami egy főpap életéhez kapcsolódik. Leszámítva a maja uralkodókat és feleségeiket” – áll a múzeum közleményében.
A szöveg 14 évet ír le a főpap életéből, aki minden bizonnyal az i.sz. 8. században élt. A vésett feliratok beszámolnak arról, hogy véráldozatai és bűnbánati tettei megelőzték a tavaszi napfordulót. A főpapok ekkor egy rája fullánkját használták, hogy fülcimpájukat, nyelvüket, homlokukat, péniszüket vagy egyéb testrészeiket átszúrják vele. Ezek a kínzó fájdalommar járó véráldozatok olyan hallucinogén állapotot idéztek elő, melyben – az akkori hiedelmek szerint – tudtak beszélni az isteneikkel.