Alkoholmámor miatt született meg a mezőgazdaság

2010. január 5. 08:52

Ahogy arról korábban már mi is beszámoltunk, egy 9000 évvel ezelőtt virágzó neolitikus kori kínai falu, Csiahu lakói olyan mézsört (vagy mások szerint bort) készítettek, ami körülbelül 10 % alkoholtartalommal bírt. A kutatást vezető Patrick McGovern a Sárga folyóban talált cserépdarabokat most laboratóriumban is bevizsgáltatta: a folyadékkromatográfiai és tömegkspektrometriai vizsgálatok alá vetett agyagdarabokon borkősavat, a szilánkok pólusain padig méhviaszt találtak.

Ez a szakértők szerint arra utal, hogy a történelem előtti Kínában az emberek a gyümölcsöket és a mézet azért vegyítették, hogy mámoros italt nyerjenek belőlük. Ezek az emberek minden bizonnyal előszeretettel keresték az alkohol hatását. A szájukban nyállal rizst kevertek össze, hogy a magokban lévő keményítő malátacukorrá alakuljon. Ezek az úttörő sörfőzök aztán kiköpték az összerágott rizst a kotyvalékba. Az erjedő hab az ital tetején maradt, ezért szívószálat kellett használniuk, hogy igyanak a szűk nyakú edényekből.

McGovern ezt a korai erjesztési folyamatot túlélő stratégiának tartja: „A nagy energiatartalmú cukor és alkohol fogyasztása bámulatos megoldás volt a barátságtalan környezet átvészelésére. Csupán néhány hozzávalóra volt szükségük.” A legújabb felfedezések is megegyeznek McGovern bizonyítékaival, és ezekből arra lehet következtetni, hogy az alkoholkészítés mestersége a neolitikus korban gyorsan elterjedt a világ minden táján. Sámánok és falusi alkimisták gyümölcsöket, gyógynövényeket, fűszereket morzsoltak össze, míg ihatóvá nem váltak.

McGovern azonban még ennél is többet lát az elméletbe: szerinte 11 ezer évvel ezelőtt a mezőgazdaság is az ivászat és a lerészegedés miatt alakult ki. „Bizonyítékaink vannak arra, hogy ázsiai, mexikói és afrikai őseink búzát, rizst, kukoricát, árpát és kölest műveltek, elsősorban azért, hogy alkoholos italt készítsenek belőle” – vallja a kutató.