Múlt-kor.hu

Múlt-kor bolt: Itt vásárolhatsz termékeinkből 》

Régészeti bizonyítékkal cáfolják a torinói lepel mítoszát

2009. december 18. 10:31 Times Online

A legkorábbi, jelenlegi eszközeinkkel tudományosan is igazolható leprás maradványait fedezték fel pár nappal ezelőtt Jeruzsálemben a régészek. A szakértők szerint az előkerült leletek az orvostörténeti érdekességen túl azt is bizonyítják, hogy a torinói lepel soha nem fedhette Krisztus testét.

<

A Héber Egyetem kutatói a legkorábbi leprás i.sz. 1. századból származó maradványait Iskarióti Júdás öngyilkosságának helyszínéhez közel fedezték fel. A több kamrából álló, kőbe vésett kripta a Hinnóm-völgy egyik temetőjében található. Ez a terület már a Bibliában is - Máté evangéliumában - szerepel.

Érdekesség, hogy a most felfedezett, tuberkulózisba belehalt férfit nem temették el újra, azaz csontjai nem kerültek a kor szokásának megfelelően egy osszuáriumba. Ezekre a másodlagos temetésekre az első után nagyjából egy évvel került sor. Jelen sír bejáratát azonban bevakolták: a kutatók szerint ennek oka a férfi kettős betegségében keresendő.



A sírban egy halotti lepel maradványait is megtalálták a régészek. Ennek szövése rávilágít, hogy a térségben miként temetkezhettek; az igencsak egyszerű, ún. vászonkötéssel készített gyolcsok pedig igencsak mások, mint amit a torinói lepel jóval bonyolultabb technikával megalkotott anyaga esetében megfigyelhetünk.

A kutatók szerint mivel a radiokarbonos tesztek azt mutatják, hogy a most felfedezett lepel i.sz. 1-50 között készülhetett, így bizonyíthatóan Jézus korának Jeruzsáleméből származik, és a Torinóban őrzött darab semmiképp sem itt és ekkor készülhetett. Bár a felfedezés megcáfolja a lepel mítoszát, a leprásnak mégis lehet valami áttételes köze Jézus történetéhez, hiszen Annás, Jeruzsálem i.sz. 1-15 regnáló főpapja – aki egyébként a Jézust elítélő Kajafás apósa volt – sírjához közel temették el. A kutatók szerint az eltemetett magas rangú pap lehetett, vagy arisztokrata családból származhatott, ami azt is jelenti, hogy a lepra ezt a társadalmi réteget sem kímélte.


A most talált lepel szövete

A lepel miatt régóta vitáznak a kutatók: egyesek szerint azon Jézus képe látható, míg mások szerint csak egy középkori hamisítvány lehet. A káosz annak köszönhető, hogy annak a legenda szerint 1204-ben, a negyedik keresztes hadjáratban, Konstantinápoly kifosztásakor nyoma veszett, és egészen a 14. század közepéig senki nem tudta, hogy hol lehet: legközelebb 1353-ban a francia Lirey közelében került elő.

A szakemberek szerint lehetséges, hogy valójában ekkor készülhetett, és a vele kapcsolatos mítoszok is ekkor születtek. Később különböző európai dinasztiák tulajdonában volt, és a 16. században került a Szavojai család birtokába, akik Torinóba vitték. Az utoljára 2000-ben kiállított vászon 1983 óta az egyház tulajdona,

Korábban már egy 1988-as szénizotópos vizsgálat is 13-14. századiként határozta meg az ereklyét, de a tudományos eredményt a katolikus egyház vezetése és több kutató is vitatta. Ők arra hivatkoztak, hogy korábbi restaurálási munkák "eltorzították" a kormeghatározást. A római katolikus egyház a mai napig nem nyilatkozott a lepel ügyében, így azt sem ismerték el, hogy valódi lenne, ám a hamisítás mellett sem tették le voksukat.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

Régészeti bizonyítékkal cáfolják a torinói lepel mítoszát

Aktuális számunkat keresse az újságárusoknál vagy fizessen elő itt!

2023. tél: Idegenbe szakadt színészeink

Ízelítő a Magazinból

További friss hírek

Legolvasottabb cikkeink

Facebook Twitter Tumblr

 

Váltás az asztali verzióra