A lakkban rejlik a Stradivarik titka
2009. december 8. 08:14 MTI
Stradivari meglehetősen egyszerű lakkal vonta be hegedűit, kissé a festők módjára, főleg esztétikai és talán akusztikai célból is - mutatta ki egy ambiciózus francia-német tanulmány, amely azonban nem fedte fel teljesen a hegedűkészítő varázsos művészetét övező rejtélyt.
A tekintélyes német Angewandte Chemie International Edition című szakfolyóirat legfrissebb számában megjelent tanulmány készítői Antonio Stradivari (1644-1737) öt, a párizsi zenei múzeumban (Cité de la musique) őrzött hegedűjét vizsgálták. Erre a hangszerek két okból is alkalmasak voltak: jó állapotban maradtak fenn, és a cremonai mester alkotó tevékenységének három különböző évtizedében születtek.
Az elmúlt két és fél évszázadban a Stradivari által készített mintegy ezer húros hangszernek több mint a fele napjainkig fennmaradt, és csodálatos hangzásuk sok hipotézist és vitát váltott ki. A faanyag mellett elsősorban a lakk érdekelte a kutatókat. "Sajnos mindmáig nem sikerült általános és egyértelmű magyarázatot találni" - mondta el az AFP-nek Jean-Philippe Echard, a zenemúzeum kutató- és restauráló laboratóriumának vegyészmérnöke. "Ezért született az a gondolat, hogy különböző szakágazatok - vegyészek, hegedűkészítők, restaurálók - 12 képviselőjének bevonásával folytassunk hosszú távú, négyéves vizsgálatot, amire még nem volt példa".
Az eredmény rácáfolt azokra, akik azt hitték, a mester rendkívül bonyolult anyagokat használt. "Felfedeztük, hogy Antonio Stradivari a 18. század mesterei és művészei körében általánosan elterjedt mindennapos és könnyen beszerezhető anyagokat használt" - fejtették ki A Stradivarius-hangszerek rendkívüli kifinomultságának természete című cikk szerzői.
A Párizs közelében lévő Saclay fennsíkon található SOLEIL szinkrotron infravörös sugarainak segítségével a csapatnak sikerült kiderítenie a két nagyon finom rétegből álló lakk vegyi összetételét. Az első réteg olajalapú, ezt további réteg borítja, amely olaj és fenyőgyanta keveréke, ebbe Stradivari különböző, a festészetben használt színező anyagokat kevert. "Ez a technika magyarázhatja "a hegedűk lakkozott fájának csillogó selymes árnyalatait és finom textúráját" - olvasható a csoport kutatásainak összefoglalójában. "Arra nincs bizonyíték, hogy a lakk befolyásolná a hang minőségét, viszont a színező anyagok jelenléte a négy későbbi keltezésű hegedűben jelzi a lakk színezésének szándékát".
Jean-Philippe Echard hozzáfűzte, hogy ugyanezt a technikát használták a táblaképek festői, például a velenceiek vagy az észak-olaszországiak a szegfűk árnyalatainak vagy a vörös drapériák színgazdagságának érzékeltetésére. Szerinte a lakkal kapcsolatos tapasztalatok hasznosak lesznek a hangszerek megőrzéséhez, és óriási érdeklődésre tarthatnak számot a hegedűkészítők sorában, akik régóta törekszenek a Stradivariusok látványhatásának elérésére.
Ezen túlmenően azonban a Stradivari hegedűk titka - titok marad. "Ennek az alkotónak a rejtélyét nem a lakk mágikus formulájában kell keresni, hanem abban a művészeti dimenzióban, amelyet megtestesít" - vélekedett Stéphane Vaiadelich, a zenemúzeum laboratóriumának illetékese.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
