A karácsonyt is ellopták volna a nácik
2009. november 18. 10:27 Spiegel Online
Horogkeresztes díszek, germán süteményformák és új hagyományok: egy Németországban most megnyílt kiállításon azt próbálják bemutatni, hogy a nácik miként próbálták "Jézuskátlanítani" a karácsonyt. Az ünnep eltérítése azonban nekik sem sikerült.
Az 1970-es évek közepén Rita Breuer régi német karácsonyfadíszek gyűjtésébe fogott, miután férje egy hagyományos, régi karácsonyt szeretett volna, a nagymamája korában használt díszekkel – számolt be a tárlat ötletének születéséről a Spiegel című német lap. Breuer ekkor a bolhapiacokat, és barátaik padlásait átkutatva szedte össze gyűjteményét, amelybe a díszek mellett adventi naptárak, és karácsonyi üdvözlőkártyák is kerültek.
A kutatásnak azonban nem várt eredménye is volt: a hagyományos békebeli tárgyakon kívül világháborús díszeket, miniatűr, karácsonyfára akasztható katonákat is találtak, míg olyan sütőformákkal is gazdagabbak lettek, amelyek korábban a propagandisztikus ünnepformálás eszközei voltak.
Díszek az első világháborúból
A hasonló tárgyakat most a kölni Nemzetiszocialista Dokumentációs Központ legújabb, Von wegen Heilige Nacht! Weihnachten in der politischen Propaganda című kiállításán mutatták be: a tárlat a karácsony történetét, és az ezzel kapcsolatos propagandatevékenységet mutatja be a 19. századtól napjainkig.
Ennek során a látogatók megismerhetik, hogy a nácik miként próbálták neopogánnyá formálni, germán téli napfordulóvá változtatni Krisztus születésének napját. A kiállítást szervező Judith Breuer, a tárgyakat gyűjtő család egyik tagja szerint a nemzetiszocialista ideológusok egyenesen provokációként tekintettek az ünnepre, mivel "egy zsidó gyermek születését ünnepeljük".
A kiállításon speciális süteményformákat, vagy épp náci szimbólumokkal ékesített díszeket is bemutatnak, ahogy arra is rávilágítanak, hogy a háziasszonyokkal horogkereszt, és nap formájú süteményeket süttettek volna. A gyerekeknek ajándékot hozó Mikulást Odin váltotta volna fel, ám a betlehemi csillaggal nem tudtak mit kezdeni: ha hatágú, akkor a zsidókat, ha ötágú, akkor a kommunistákat szimbolizálta volna. A csillagnak így mennie kellett.
Az 1930-as években először csak az ideológián változtattak: a kommercializált ünneppel szemben a rasszista ideológia és a mitikus germán múlt bűvöletében próbálták megélni a napfordulót. Ennek emléke azonban a mai napig kísért, és sokan idézik fel a germán napfordulót december végén - vonható le a konklúzió. 1944-45-ben aztán az ünnep már a gyász napja lett, amikor a halottakra, és az elesett katonákra emlékeztek.
A szokásokon azonban a nácik sem tudtak változtatni, és az emberek változatlanul a korábbi hagyományok szerint ünnepeltek.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
