Csendben emlékeznek a bársonyos forradalomra

2009. november 16. 19:07 MTI

Václav Klaus szerint azért nincs szükség állami ünnepségre, mert 1989 novembere, tehát a rendszerváltás sokkal inkább a civil szférához, semmint az államhoz, illetve az elnöki hivatalhoz kötődik. "Hosszú mérlegelés után úgy döntöttünk, hogy lemondunk a nagyszabású ünnepségről. Nagyon kétséges, hogyan lehetne megrendezni a Prágai Várban a nem állami, civil személyiségek, illetve a másik oldalon a legfőbb alkotmányos tényezők találkozóját, akiknek ráadásul sok esetben semmi közük sincs november 17-hez" - jelentette ki a cseh államfő a Lidové Noviny című konzervatív prágai napilapban hétfőn megjelent interjújában.

Klaus úgy vélekedett, hogy a rendszerváltás évfordulója olyan esemény, amelynek megünneplését "inkább az emberekre kellene hagyni". A cseh államfő megjegyezte: részt vett a berlini fal ledöntésének évfordulós ünnepségein, s azokat elrettentő példának tartja. "Amikor azt láttam, nem hittem a szememnek. Örülök, hogy mi másképp döntöttünk" - jelentette ki a politikus.

Államinak minősíthető rendezvényt csak a szenátus tervez. Szenátori kezdeményezésre kedden Prágában találkozik néhány posztkommunista ország parlamenti vezetője, hogy elmondják mi minden változott meg az elmúlt húsz év alatt. Kedden a volt egyetemisták is megemlékezést tartanak: jelképesen megismétlik azt a felvonulást, amelyet 20 éve Prága központjában szétvert a rendőrség, s amely a csehszlovákiai rendszerváltást elindította, felgyorsította. Az egykori cseh ellenzék, az 1989-es események közvetlen résztvevőinek akciói színesek, változatosak. Különösen Václav Havel, volt disszidens és államfő aktív.

A hétfői lapinterjúban ugyanakkor Václav Klaus ismét bírálóan szólt a haveli politikai elképzelésekről, s azokat naivnak, a valós élettől elrugaszkodottnak minősítette. Klaus szerint a mai cseh politika kiüresedett, s ezért kaphatnak teret a különböző izmusok, köztük - mint mondta - a "havelizmus" is. Bírálata alig két nappal azután látott napvilágot, hogy szombaton - nagy meglepetést keltve - nyilvánosan köszönetet mondott elődjének a rendszerváltásért, s mindazért, amit Csehország szabadságáért tett.

A köztársasági elnök azon az ünnepi koncerten beszélt, amelyet Havel szervezett szombat este Prágában az 1989-es bársonyos forradalom 20. évfordulója alkalmából. Klaus leszögezte, hogy Havel meghatározó szerepet játszott a totalitárius rendszer megdöntésében, s ezért a szerepéért megbecsülés illeti. "Számomra egy dolog biztos. A húsz évvel ezelőtti események máig is egy konkrét emberhez kötődnek, s ez a személy Václav Havel, akinek mindazért, amit szabadságunk újra kivívásáért tett, szeretnék köszönetet mondani" - jelentette ki az államfő.

Klaus és Havel "a bársonyos forradalom" óta bírálják egymás politikáját, s évek óta arról is nyílt és személyes vita folyik közöttük, hogy kik és mik voltak az 1989-es csehszlovákiai rendszerváltás mozgatórugói. Klaus szerint a szocialista rendszer elsősorban azért bomlott fel olyan gyorsan, mert belülről kiüresedett. Úgy véli: az egykori ellenzék, amelynek Havel a vezéralakja volt, csak mellékes szerepet játszott ebben. Ugyanakkor Havel Klaus politikájának legélesebb bírálói közé tartozik.

Leginkább Václav Havel volt drámaíró, disszidens és későbbi köztársasági elnök érdeme, hogy az utóbbi húsz évben megváltoztak és javultak a politikai viszonyok Csehországban - ezt a véleményt fogalmazta meg a csehek 38 százaléka abban a felmérésben, amelynek eredményét hétfőn hozták nyilvánosságra Prágában. A Median közvélemény-kutató intézet által megszólítottak 12 százaléka ezzel szemben úgy vélekedett, hogy a változásokért a legnagyobb érdem Václav Klaus jelenlegi cseh köztársasági elnököt illeti meg.

Ami az 1989 novemberi "bársonyos forradalom óta" eltelt időszakot illeti, a megkérdezettek 28,5 százaléka szerint mérsékelt, míg majdnem 26 százalék szerint határozott előrelépés történt. Ugyanakkor a megkérdezettek egynegyede úgy véli, hogy a dolgok rosszabbra fordultak.

A gazdasági reformok sorsát kritikusabban ítélik meg az emberek, mint a politikát és a társadalmat. Ezen a téren ugyanis csak a csehek nem egészen tíz százaléka lát kedvező változást, s véli úgy, hogy az ország korszerű, fejlett gazdasággal rendelkezik. A megkérdezettek 27 százaléka válaszolta azt, hogy a reformok nem sikerültek, s 35 százalék úgy véli, hogy csak a kiválasztottaknak kedveztek. Több mint 26 százalék szerint az elképzelés jó volt, de azt rosszul valósították meg.

A megszólítottak 37 százalékának az a véleménye, hogy bár a mai politikusok nyelvezete más mint a szocialista rendszerbeli politikusoké volt, lényegében "ugyanolyan típusokról van szó". Az emberek 31 százaléka szerint a mai politikusok műveltebbek mint az 1989 előttiek. Ellenkező véleményt a válaszadók 14 százaléka fogalmazott meg. A rendszerváltás okait firtató kérdésre 38 százalék azt válaszolta, hogy a kommunista rendszer a közvélemény nyomására dőlt össze. Majdnem 30 százalék azt gondolja, hogy a rendszerváltást magasabb helyeken előre előkészítették és irányították. Gazdasági okokat az emberek nem egészen húsz százaléka nevezett meg.