Múlt-kor.hu

Múlt-kor bolt: Itt vásárolhatsz termékeinkből 》

A bolgár kommunizmus hosszú alkonya

2009. november 10. 11:42 Miczov Jordán

<

A többpártrendszer kialakulása

Bulgáriában a rendszerváltás vértelenül, forradalmi események nélkül zajlott le. Más közép-kelet-európai országoktól eltérően az ellenzéki demonstrációk nem játszottak komoly szerepet a zsivkovi rezsim bukásában. Sőt, mi több, az ellenzéki tevékenység éppen hogy az után erősödött fel, ami elindította a pártosodás folyamatát. A pártok létrejötte nagyon rövid idő alatt, 1990 elejére lezajlott. Az ellenzéki tömegmegmozdulások viszont egészen 1991 utolsó harmadáig eltartottak: ez volt az ellenzéki pártok egyetlen eszköze arra, hogy a kelet-európai viszonylatokban rendkívül erős és társadalmilag beágyazott állampártot politikai engedményekre bírják, és társadalmi bázist alakítsanak ki maguknak.



Leggyorsabban az 1944 utáni koalíciós időszak baloldali ellenzéki pártjai – a szociáldemokrata párt (Bolgár Szociáldemokrata Munkáspárt) és az agrárpárt (Bolgár Földműves Népi Szövetség – BFNSZ) – alakultak újjá. Az újjáalakuló agrárpárt, hogy megkülönböztesse magát a BKP szatellit pártjaként létező BFNSZ-től, felvette az 1947-ben kivégzett egykori vezetőjének, Nikola Petkovnak a nevét. Végső soron a létrejövő pártok közül a szociáldemokraták és a BFNSZ-NP – két baloldali párt – alkották az ellenzék vezető erejét. Az 1944 utáni kemény üldözésnek köszönhetően az ellenzék jobboldali erői jó ideig nagyon gyengék maradtak, és csak nehezen tudtak újjászerveződni. A formálódó ellenzéki pártok és csoportok fő egyesítő eszméjét az antikommunizmus jelentette. Az ellenzék ideológiai platformjának két központi eleme volt: a nómenklatúra megbuktatása és a kommunista dominancia megszüntetése a kormányzati struktúrában. Ez a két követelés összefogásra sarkallta az ellenzéki erőket, és egy ideig tompította a közöttük meglévő politikai-ideológiai különbségeket.

Az ellenzék összefogásának erősítésére 1989. december 7-én tíz ellenzéki szervezet – az eddig bemutatott ellenzéki és még néhány kisebb diák- és környezetvédő csoport – létrehozott egy ellenzéki ernyőszervezetet, a Demokratikus Erők Szövetségét (DESZ). A pártszövetség élére Zselju Zselevet választották. Noha a DESZ mellett más ellenzéki szövetségek is létrejöttek, azok nem tudtak a politikai élet jelentős szereplőivé válni. Ezzel Bulgáriában egy két nagy párt (a kommunisták és a DESZ) által dominált politikai rendszer kezdett kialakulni.

A BKP új vezetése – amely a gorbacsovi peresztrojka megvalósításán túl eredetileg nem óhajtott gyökeres változásokat, sőt, nyugati típusú politikai berendezkedést –, a DESZ megalakulásával ismét lépéskényszerbe került. A pártvezetés kifejezte sajnálatát a Zsivkov-éra idején elkövetett bűnökért, és a demokratizálás felgyorsítását ígérte: hogy az 1990 júniusára kiírandó szabad választások alapján összeülő nemzetgyűlés kidolgozza az ország új alkotmányát. A BKP ígéretei azonban nem elégítették ki az ellenzéket, amely lengyel és magyar mintára nemzeti kerekasztal-tárgyalások azonnali megkezdését követelte a demokratikus átalakulás kereteinek elfogadására. A követelés nyomatékosítására, 1989. december végén általános sztrájkot szerveztek. A sikeres sztrájk (és a szomszédos Romániában zajló forradalmi események) meggyőzte a BKP vezetőit, hogy valódi demokratizálással egybekötött strukturális reformokra van szükség, ha a párt meg kívánja őrizni társadalmi befolyásának jelentős részét. Így beleegyeztek a kerekasztal-tárgyalások megrendezésébe.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

A bolgár kommunizmus hosszú alkonya

Aktuális számunkat keresse az újságárusoknál vagy fizessen elő itt!

2024. tavasz: Tróntól a Szentszékig

Ízelítő a Magazinból

További friss hírek

Legolvasottabb cikkeink

Facebook Twitter Tumblr

 

Váltás az asztali verzióra