Az önkielégítés polgári divatja: falloszkultusz Skóciában
2009. november 3. 11:03
Even better than the real thing
A társaságot mégsem nevezhetjük libertinusnak, hiszen nem volt rájuk jellemző az a fajta kizárólagos férfiközpontú élvhajhászat, amely a felelősségtudatot viszont nem ismeri. Rossznak minősült az asszonyok teherbe ejtése és így életük felborítása, és gondosan ügyelni kellett a fogamzásgátlásra - ezek a szabályok pedig a házasságon belüli és azon kívüli aktusokra is érvényesek voltak. A feleségeket nem volt szabad szakadatlan gyermekáldásra kényszeríteni, ami veszélybe sodorhatja egészségüket és megroppanthatja a család anyagi helyzetét is.
A Koldus Áldása társaság figyelmet fordított a szexuális nevelés egyéb formáira is: a tagoknak tisztában kellett lenniük a szex működésével és a nemi szervek anatómiájával; az ügyetlenkedés, tudatlanság és az odafigyelés hiánya elítélendő volt. A szexualitáshoz és a nemek közti viszonyhoz fűződő nézetei alapján a Benison-klub tehát "felvilágosultnak" is nevezhető. Végsősoron azonban olyan társaság volt csupán, melynek tagjai vágyaik kielégítése végett olyan szabados szexuális életről fantáziáltak, melyről tudták: sohasem lehet részük benne.
Dr. William Alexander skót orvos 1779-ben, Az asszonyok története című művében azt írta, hogy a nők legfontosabb funkciója a férfiak civilizálása. A férfiak természetükből fakadóan nyersek és durvák, állította Alexander, és civilizált lényként csak akkor tudnak képességeiknek megfelelő teljesítményt nyújtani, ha a nők hatása érvényesül rajtuk. A doktor tehát kétkedve tekintett azoknak a férfiaknak a céljaira, akik az asszonyokat elutasító környezetben kívántak társadalmi lénnyé válni, szocializálódni. Következtetése szerint a férfiak azért akarnak megszabadulni az asszonyoktól, hogy visszatérhessenek természetes "durva viselkedésükhöz és bárdolatlan személyiségükhöz".
A férfiak eszerint azért akarnak szabadok lenni, hogy szabadon berúghassanak és mocskosan beszélhessenek. Azért akartak tehát megszabadulni a nőktől, hogy szabadon fantáziálhassanak róluk. A nőkről való fantáziálás olykor még nagyobb kielégüléssel jár, mint a valóságos együttlét, mert nők társaságában valósággal gúzsba köti a férfiakat az illedelmes beszéd és viselkedés követelménye. A 18. században alakult számtalan férfiklubból soknál - legalábbis részben - kimutathatjuk ezt a nézetet, hisz közös bennük a trágárság, az obszcenitás. Ám a Beggar's Benison még köztük is szélsőségesen durva jelenség volt.
David Stevenson: The Beggar's Benison: Sex Clubs and their Rituals in Enlightenment Scotland. Tuckwell Press, 2003
Támogasd a 
szerkesztőségét!
