Erdőirtás gyorsította fel a Nazca-kultúra eltűnését

2009. november 2. 20:12 MTI, The Guardian

A rejtélyes ábrák, a levegőből jól látható geoglifák a Limától 400 kilométerre délre található Nazca-sivatagban láthatók. Az állat- és emberábrázolások, növények, geometrikus minták i.e. 400 és i.sz. 650 között készültek, vélhetően rituális célokból.

Az Oxfordi Egyetem tudósai vezette kutatás szerint mintegy másfél évezreddel ezelőtt a Nazca-kultúra népe már képtelen volt megtermelni az élelmiszert, mivel a fák kivágása miatt megváltozott, túl szárazzá vált a völgyek klímája, ahol éltek. Korábban a Nazca-kultúra eltűnéséért némely régész az El Nino meteorológiai jelenséget kárhoztatta, amely özönvízszerű esőket és katasztrofális áradásokat hozott.

A térséget a Prosopis-nemzetséghez tartozó fa uralta, amelynek egyedei több száz évig is elélnek, s erős gyökérzetük akár 50 méter mélységbe lenyúlik víz után kutatva. E fafajta, megkötve a nitrogént, biztosította a föld termékenységét, megóvta a völgyet a szelektől, s gyökérzetével meggátolta, hogy az áradások lemossák a talaj felső rétegét. A helyi népesség azonban oly sok fát kivágott, hogy a földművelés számára új meg új területeket tisztítson meg, hogy felborította a kényes ökológiai egyensúlyt. "Az ókori dél-amerikai civilizáció, amely másfél évezreddel ezelőtt tűnt el, tevékenységével károsította a helyi törékeny ökörendszert" - hangsúlyozza az Oxfordi Egyetem közleménye.

A tanulmány rávilágít a jelenkori száraz, sivatagos területek fokozott védelmének szükségességére. "A történelem előtti kor hibái fontos tanulsággal szolgálnak számunkra abban, hogy hogyan bánjunk a jelenben a törékeny ökorendszerekkel" - hangsúlyozta Oliver Whaley, a tanulmány társszerzője annak kapcsán, hogy hétfőtől péntekig Barcelonában tanácskoznak 175 ország képviselői, akik a decemberi koppenhágai "klímacsúcsot" készítik elő.