Múlt-kor.hu

Múlt-kor bolt: Itt vásárolhatsz termékeinkből 》

Húsz éve szűnt meg az MSZMP

2009. október 7. 08:19 MTI

Az átalakulás lázában égve

Erre az időpontra a politikai helyzet gyökeresen megváltozott: a nemzeti kerekasztal-tárgyalásokon szeptember 18-án született megállapodások az ún. sarkalatos törvények rögzítésével megalapozták, előkészítették a gazdasági-politikai rendszerváltozást. Az átalakulást az MSZMP sem kerülhette el, a hogyan továbbra azonban még többfajta válasz született. Az MSZMP reformkörök szeptember 2-3-i második országos tanácskozása úgy foglalt állást, hogy radikálisan megújult, a konzervatív elemektől megtisztított és platform-szövetség alapján működő pártra van szükség. Ugyanitt Nyers Rezső pártelnök határozottan leszögezte: az MSZMP-ből kell reformpártot kialakítani.



Nyers a Corriere della Sera című olasz lapnak adott interjújában kifejtette: két szélsőséges álláspont van az MSZMP-ben, amellyel semmiféle egyezkedés nem lehetséges és minimális súlyt képviselnek: ezek a fundamentalisták, akik a régi marxista formulákhoz és dogmákhoz kötődnek, másrészt az ultraradikálisok, akik "forradalmat akarnak az MSZMP-n belül, de elszigetelődtek a reformkörök második országos tanácskozásán". Nyers szerint a párt többsége a reformok üteme és mélysége kérdéseiben oszlik meg, három vagy négy irányzat különíthető el, de ezek egyetértésre juthatnak a kongresszuson a demokratikus szocializmus felfogása és egy megújított, pluralista felfogást képviselő párt szükséges egysége körül.

Az 1989. október 6-án kezdődött pártkongresszuson a pártelnök várakozása igazolódott. A felszólalók többsége egyetértett abban, hogy a szocializmus, s vele a párt addig járt útján nem lehet továbblépni, váltás, reform, megtisztulás kell a pártban és azon kívül is. Az igazi vita arról folyt, hogy teljességgel új pártra van-e szükség, s ha igen, az milyen legyen. A második napon, október 7-én a többségükben reformelkötelezett küldöttek 1202 igen szavazattal, 159 nem és 38 tartózkodás mellett úgy döntöttek, hogy az MSZMP-ből létrehozzák a Magyar Szocialista Pártot. Ezzel az MSZMP-t annak átalakításával, s nem megszüntetésével haladták meg, jelezve a folyamatosságot, illetve azt az elvárást, hogy az átalakulást ellenzők hagyják el a szervezetet. Grósz Károly október 8-i sajtótájékoztatóján már be is jelentette: nem kíván az MSZP tagja lenni.

Az október 9-ig tartó tanácskozás immár MSZP-kongresszusként folytatódott. A résztvevők elfogadták a párt alapszabályzatát és a programnyilatkozatot. Ez utóbbi célul tűzte ki a demokratikus szocializmus politikai intézményrendszerének megteremtését, míg magáról a pártról úgy szólt, hogy az MSZP a többi párttal alkotmányosan versengő, platformok szövetségeként működő, modern szocialista politikai mozgalomként kíván tevékenykedni. Olyan baloldali szocialista párt akar lenni, amely a szocialista és kommunista alapértékek szintézisére törekszik, a nép pártja, mivel a társadalom túlnyomó többsége, de mindenekelőtt a munkájukból élő fizikai és szellemi dolgozók érdekeit képviseli. A küldöttek megválasztották a 24 tagú elnökség és a Központi Pénzügyi Ellenőrző Bizottság tagjait, illetve a pártelnököt Nyers Rezső személyében. Az MSZP köztársaságielnök-jelöltje Pozsgay Imre lett.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

Húsz éve szűnt meg az MSZMP

Aktuális számunkat keresse az újságárusoknál vagy fizessen elő itt!

2022. tél: A szeretet mártírjai

Ízelítő a Magazinból

További friss hírek

Legolvasottabb cikkeink

Facebook Twitter Tumblr

 

Váltás az asztali verzióra