Történészek tanácskoznak a csehszlovák-magyar lakosságcseréről
2009. szeptember 17. 08:09 MTI
A II. világháború utáni (1946-1948) csehszlovák-magyar lakosságcsere és az áttelepültek, kitelepítettek sorsa a központi témája annak a történész-konferenciának, amely szerdán nyílt meg Kassán.
A kétnapos rendezvényen szlovák, magyar és cseh történészek, kutatók vesznek részt. A kassai tanácskozás egy hosszabb lejáratú, 2011-ben végződő projekt része. A tanácskozás-sorozat anyagát később egy tudományos történelmi monográfiában is megjelentetik.
Stefan Sutaj, a Szlovák Tudományos Akadémia Társadalomtudományi Intézetének képviselője szerint a kutatók leginkább a Magyarországról Csehszlovákiába áttelepült szlovákok sorsával fognak foglalkozni. Ezt azzal indokolta, hogy magyar részről az áttelepített szlovákiai magyarok sorsát már sokkal részletesebben feldolgozták
"A lakosságcseréről megkötött szerződés nem egészen egyrangú felek megállapodása volt, hiszen Magyarország a háború vesztese, Csehszlovákia pedig a győztese volt. A magyarországi szlovákok önként jelentkezhettek az áttelepítésre, míg a szlovákiai magyarokat a csehszlovák hatóságok választották ki" - húzta alá a történész, aki a téma egyik legjobb szlovák ismerőjének számít. Rámutatott: a téma alapos feldolgozására egyebek között azért is van szükség, mert a politikai vitákban gyakran visszaélnek vele.
Sutaj kifejtette: Csehszlovákiából, elsősorban Dél-Szlovákiából mintegy 80 ezer embert telepítettek ki Magyarországra az eredetileg tervezett 105 ezerből. Magyarországról az áttelepülésre bejelentkezett 95 ezer ember közül végül nagyjából 70 ezren települtek át Csehszlovákiába.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
