Zsoldosok voltak a Balti-tenger kalózai
2009. szeptember 9. 09:18
A Balti-tengeren a középkor végén több híres kalóz is tevékenykedett: egy nemrég megjelent tanulmány szerint legtöbbjük a különböző városok, vagy épp királyságok szolgálatában állva indult harcba.
Juhan Kreem, az észtországi Tallinni Városi Levéltár vezetője tanulmányában ("Living on the Edge: Pirates and the Livonians in the fifteenth and sixteenth centuries") azt mutatja be, hogy Tallinn, vagy középkori nevén Reval mennyire vette igénybe a szabadcsapatok szolgálatait. Kreem szerint a kalózszervezetek azokhoz a zsoldosseregekhez hasonlóak, amelyek Itáliában és Franciaországban a százéves háború során erősödtek meg. A különböző kikötővárosok ugyanis a kalózokat a háborúkban flottájuk védelmére, vagy az ellenség megtámadására használták fel, így saját embereiket nem kellett veszélyeztetniük.
Ennek legelső nyoma a 14. századból származik, amikor Mecklenberg hercege segítségül hívta „azokat, akik károkat okoznának a dánoknak”. 1389-ben aztán megalakult a Victual Brethren nevű kalózcsoport, amely már nem csak Mecklenburg urának dolgozott, hanem több más kikötővárosnak teljesített kisebb-nagyobb szolgálatokat.
1427-ben Lübeck három kalózvezért bérelt fel: Bartholomeus Voet, Kalus Glokenere és Michael Rute feladata a Norvégia, Svédország és Dánia alkotta Kalmari unió elleni küzdelem lett. A kalózoknak két nagyobb és hét kisebb hajója volt, illetve 300 embere. Első akcióik sikeresek voltak: 1429-ben kifosztották a norvégiai Bergent, majd mikor Lübeck békét kötött az unióval, a Német Lovagrend nagymesterének szolgálatába álltak.
A kérdés paradox mivoltát mutatja, hogy Reval, Lübeck és Gdansk városai mindvégig kettős gyakorlatot követtek: miközben igen szigorú törvényeik voltak a különböző lopások és fosztogatások ellen, egyaránt béreltek fel kalózokat érdekeik védelmében. A kereskedőflottákon azonban ez sem segített, így általában több kisebb csoportra oszolva szállították rakományukat, így ha az egyik hajó kapózok áldoztául esett, a többi még célba juthatott.
Kreem cikke egyébként a nemrég megjelent, The Edges of the Medieval World című kötetben jelent, meg, amelyben 11 különböző tanulmány vizsgálja a kontinens peremvidékén élők középkori mindennapjait.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
