"Történelemhamisítók" Moszkva célkeresztjében
2009. augusztus 31. 16:32 MTI
Nem várható kompromisszum Katyn ügyében
Aligha juthat kompromisszumra Moszkva és Varsó a katyni kérdésben a még titkosított dokumentumok felszabadítására irányuló lengyel követelés alapján - jelentette ki Jurij Usakov, az orosz minisztertanács apparátusának helyettes vezetője újságírók előtt hétfőn, Vlagyimir Putyin orosz kormányfő lengyelországi látogatásának küszöbén. Kifejtette: az iratok titkosítás alóli felszabadításának Oroszországban megvan a maga rendje, s már felszabadították mindazt, amit e szabályok értelmében lehetett, vagyis ezen az alapon aligha lehet kompromisszumot találni.
Korábban Lengyelország már többször felhívta Oroszországot, hogy oldja fel a lengyel katonatiszteknek a katyni erdőben és több más helyszínen, 1940-ben történt tömeges legyilkolásáról szóló, még nem hozzáférhető iratok titkosságát. Az első vonatkozó dokumentumok 1992-ben kerültek elő az egykori Szovjetunió Kommunista Pártja archívumaiból, s akkor egy sor irat titkosságát megszüntették. Ezekből kiviláglott, hogy a volt Szovjetunió területén több mint 20 ezer, a belügyi titkosrendőrség, az NKVD táboraiban fogva tartott lengyel tartalékos tisztet, katonát, rendőrt és határőrt gyilkoltak le. Borisz Jelcin akkori orosz elnök a dokumentumokat átadta a lengyel félnek. Varsó azonban hozzáférést követel minden vonatkozó archív anyaghoz.
Usakov úgy vélte, hogy a katyni ügyet is a különösen bonyolult történelmi kérdések megvitatására alakult kétoldalú bizottság ajánlásai alapján kell megközelíteni, s ezen ajánlások lényege az volt, hogy a történelem nem gátolhatja meg a kapcsolatok fejlődését. Úgy vélte, erről igyekszik majd meggyőzni az orosz fél a lengyel vendéglátókat Putyin látogatása során. "Mit lehet tenni: akadt, ami a lengyeleknek nem tetszett, és volt, ami nekünk, de nem engedhető meg, hogy ez akadályozza a fejlődést" - mondta Usakov. Hozzátette, hogy a lengyel vezetés egy része érti ezt, és éppen ebben a szellemben zajlott le Putyin legutóbbi találkozása lengyel kollégájával, Donald Tuskkal Davosban.
Az orosz legfőbb katonai ügyészség 2004-ben indítványozta a katyni ügyben folyó nyomozás lezárását, s az indítványt a legfelsőbb bíróság katonai tanácsa idén törvényesnek minősítette. A döntés lényegében azon az alapon született, hogy az exhumálások során a lengyel vöröskereszt képviselői nem azonosították a 10 felperes rokonainak maradványait, de a bíróság hozzátette, hogy az ügyben az elévülési idő már letelt.
Putyin a II. világháború kitörésének 70. évfordulója alkalmából rendezendő gdanski emlékünnepségre érkezik Lengyelországba. Látogatása során találkozik Tuskkal, akivel a kiszivárgott hírek szerint a Lengyelországba irányuló orosz gázszállításokról és számos más kétoldalú kérdésről szándékozik tárgyalni. Tusk jelezte, hogy szó lesz az amerikai rakétapajzs-elemek lengyelországi telepítésének kérdéséről is, amennyiben az orosz kormányfő ezt felveti, továbbá, hogy kérni szándékozik a katyni iratok titkosságának feloldását.
A Gazeta című orosz lap hétfőn azt írta, hogy a lengyelek a titkosság feloldását és Putyin bocsánatkérését várják, de alighanem hiába.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
