Senki nem hallott még VII. Henrik titokzatos expedíciójáról

2009. augusztus 28. 11:50

A Bristoli Egyetem kutatója, Dr. Evan Jones által jegyzett tanulmány (Henry VII and the Bristol expeditions to North America: the Condon documents) szerint William Weston, egy bristoli kereskedő alig két évvel John Cabot 1497-es utazása után indult el az Újvilágba. Az 1499-es utazásról eddig azonban sem ő, sem a brit tudományos élet nem tudott.

Elődje John Cabot vagy olaszul Giovanni Caboto, egy velencei születésű felfedező volt, aki északi irányba hajózva próbált nyugat felé Kolumbuszénál rövidebb utat találni majd az akkor még Indiának hitt Amerikába. 1494-95 táján költözött Bristolba, végül a bristoli kereskedők egy vagyonos csoportja új kereskedelmi lehetőségek reményében finanszírozta két nagyobb utazását.



Az első expedíció során 1497-98-ban észak-nyugatnak indulva angol zászló alatt a Matthew fedélzetén hajózva első európaiként ő fedezte és térképezte fel Labradort és Újfundlandot, majd a rossz időjárás és élelmiszerhiány hatására visszafordult. Második, 1499-es útján eltűnt Észak-Amerika keleti partjainál.

A most megjelent tanulmány szerint ezzel nem értek véget az angol kísérletezgetések: 1499-ben Cabot egyik legfőbb bristoli támogatója, William Weston is megkapta az uralkodó engedélyét, hogy nyugat felé próbálkozzon. Az utazásra a legfőbb bizonyítékot egy levél jelenti, amelyet VII. Henrik 1499. március 12-én írt Lordkancellárjának. Abban arra utasította miniszterét, hogy függesszék fel a Weston ellen folyó kancelláriai vizsgálatokat, mert „a férfi Isten segedelmével kihajózik, hogy megtalálja az újonnan felfedezett földet”.

Jones szerint Henrik levele azért is különleges, mert nagyon keveset tudunk a korai angol expedíciókról. Ez abból is látszik, hogy egész mostanáig senki sem hallott William Westonról. A levél azonban bemutatja, hogy ő volt az első angol, aki expedíciót vitt Észak-Amerikába. Bár az expedíció sorsáról sem tudunk semmit sem, a kutatók szerint a férfi a Labradori-tengerre, és akár a Hudson-szorosig is eljuthatott, és talán ő lehetett az első, aki ténylegesen utat talált az Északnyugati átjáró felé.

Bár az információ a legtöbb ember számára újdonságnak számít, a kutató kiemeli: a brit Nemzeti Levéltárban eredetileg félrekatalogizált levelet negyven évvel ezelőtt fedezték fel. Annak információtartalmáról Margaret Cordon levéltáros 1981-ben tájékoztatta David Beers Quinn történészt, aki azonban ezt nem tette közzé, mert arra várt, hogy előbb Alwyn Ruddock megjelentesse Cabot útjairól szóló munkáját A levél végül elsikkadt, és Quinn 2002-es halála után meg is feledkeztek róla.

2005-ben aztán Ruddock is meghalt, és azt az utasítást hagyta hátra, hogy minden jegyzetét semmisítsék meg. Erre azonban nem került sor, és a hagyaték átvizsgálása vezette el Jones-t Condonhoz. A szakemberek most Kanadába utaztak, hogy a helyi történészekkel vizsgálódjanak tovább az 500 évvel ezelőtti utazások történetével kapcsolatban.

A levélről, és Westonról a Historical Research című szaklap legújabb számában olvashatunk.