Évfordulós piknikre készülnek a német lapok
2009. augusztus 17. 20:58 MTI
Habsburg Ottó és a Páneurópai Piknik
Az 1989. augusztus 19-i Páneurópai Piknik alkalmával a berlini fal megépítése óta első alkalommal menekültek Nyugatra tömegesen keletnémet állampolgárok. A Habsburg Ottó elnökölte Páneurópai Unió német nyelvű szórólapokon hirdette a "pikniket" a részben hetek óta Magyarországon tartózkodó és hazatérni vonakodó keletnémetek körében. A szórólapokon "szokatlan módon" Pozsgay Imre, a reformkommunista kormány államminiszterének neve is szerepelt - írta a lap.
Erich Honecker, az utolsó keletnémet diktátor pontosan tudta, ki állt a tömeges menekülés hátterében - írta a lap. "Habsburg osztogatta a röplapokat (...), amelyeken a keletnémet vakációzókat egy piknikre invitálták. Ajándékokat kaptak, enni adtak nekik, és német márkával is ellátták őket, aztán rábeszélték őket, hogy menjenek Nyugatra" - mondta a néhai keletnémet pártfőtitkár a Daily Mirrornak adott interjúban. A piknik hivatalosan egyfajta osztrák-magyar barátkozás lett volna, népünnepély formájában - idézi az újság Pozsgay Imrét. Amikor a piknikre megnyitottak egy fából készült kaput a határon, több mint hatszáz keletnémet állampolgár nyomult át Ausztria területére.
A lap megszólaltatja Arnold Suppan történészt, a Bécsi Egyetem kutatóját. Suppan gátszakadáshoz hasonlítja a történteket. A piknikről készült képek bejárták a világot, és az NDK-ba is eljutottak. Később több százan táboroztak le a prágai német követség területén, őket Hans-Dietrich Genscher akkori nyugatnémet külügyminiszter juttatta ki onnan. Az NDK-t a szétesés fenyegette. Ez tovább bátorította az otthon maradtakat, akik egyre nagyobb tömegtüntetésekkel az ősz folyamán végül elérték a rendszer összeomlását és a berlini fal leomlását.
Habsburg Ottónak az eseményekben játszott szerepéről a résztvevők régebbi nyilatkozatai és más információk alapján a szerző azt írja: az ezekből kibontakozó kép az ő és a magyar hatóságok burkolt együttműködésére enged következtetni. Habsburg Ottó "Kelet-Európa Európához való visszatérését" szorgalmazta, és évekkel előre megjósolta a szovjet birodalom összeomlását. A piknik "szimbolikus alkalom" volt, de többet rejtett magában. Nem sokkal a vasfüggöny június 27-i ünnepélyes átvágása után, augusztusban 60 ezer keletnémet tartózkodott Magyarországon, akik nem akartak hazatérni. Az NDK nyomást gyakorolt Magyarországra, hogy küldje őket haza.
Pozsgay egy későbbi interjúban azt állította, hogy július végén, amikor elvállalta a Páneurópai Piknik feletti társvédnökséget, "már a fejében motoszkált a keletnémetek ügye". Az az ötlete támadt, hogy precedenst lehetne teremteni, a néhány órára megnyitott határon át keletnémetek hagyhatnák el az országot. Habsburg Ottó és Pozsgay találkoztak, és a jelek szerint megállapodtak abban, hogy a készülő piknik hírét terjeszteni kell az NDK-sok között. A többi már ment magától, Pozsgay és Habsburg Ottó nem is volt jelen a pikniken.
Arnold Suppan szerint a tulajdonképpeni kezdeményezés Németh Miklós akkori miniszterelnöktől eredt, aki titokban összeköttetésben állt Helmut Kohl nyugatnémet kancellárral. A kísérlethez Németh Moszkva jóváhagyását is megszerezte, Gorbacsov akkor már lemondott a Honecker-rezsimről - vélte Suppan. Szeptember 11-én azután Magyarország hivatalosan is megnyitotta határait az NDK állampolgárai előtt. A történész szerint az osztrák kormányt minderről "nagyon későn" tájékoztatták.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
