Múlt-kor.hu

Végre megoldódhat a Shakespeare-titok

Végre megoldódhat a Shakespeare-titok

2009. augusztus 14. 10:22 The Daily Telegraph

A Da Vinci-kód szerzője is megirigyelhetné a legújabb brit kutatásokat: egy angol templom szarkofágjának felnyitása ugyanis végre pontot tehet az irodalomtörténet egyik több száz éves rejtélyének végére, azaz kiderülhet, hogy ki is lehetett valójában William Shakespeare.

A warwicki Szűz Mária templomban hamarosan sor kerülhet a 17. században, Fulke Greville által emeltetett hatalmas síremlék felnyitására. Ennek indoka egyébként nagyon hasonló a Da Vinci-kódhoz: egy történész ugyanis Greville írásaiban annak találta meg nyomait, hogy a férfi írhatta Shakespeare több darabját, amelyek eredeti példányait aztán a templomban rejthette el.

Mindezt a szarkofág korábbi átvilágítása is igazolta, amely három, doboz alakú tárgyat jelzett a sírban. A kutatók szerint ezekben dokumentumok lehetnek, és a további vizsgálatok megválaszolhatják, hogy milyen kapcsolat lehetett Greville és Shakespeare között. Az első teszt is egyházi jóváhagyással történt, így a szakértők most arra szeretnének engedélyt kapni, hogy egy speciális endoszkóppal vizsgálhassák át a sírt.

A munkálatokat a Westminster Apátság egyik régésze, Warwick Rodwell felügyeli, aki osztja munkatársai véleményét, miszerint lehetséges, hogy a dokumentumok az évszázadok során megsemmisültek, de az is lehet, hogy a korban népszerű, ólommal lezárt dobozokról van szó, amelyek megőrizték azokat. A templom elöljárója szintén a sír felnyitása mellett kardoskodik, hiszen szerinte bármilyen kutatás csak a látogatók számát növelheti, amely 900 éves a templom megmentésében is segíthet. Az egyház felsőbb vezetése azonban etikai okokból nem járul hozzá a tesztekhez, így most az egyházmegyei bíróságnak kell dönteni az ügyben.

AWL Saunders, az ügyet kezdeményező történész szerint több nyom is arra utal, hogy Greville írhatta Shakespeare műveit: az elismert drámaíró és költő I. Erzsébet és I. Jakab udvari szerzője volt, és szerinte művei nagyon hasonlóak a Bárdéhoz. Emellett az is az azonosság mellett van, hogy ugynabban az utcában éltek, ugyanazok voltak a barátaik, illetve ugyanazokban az irodalmi körökben mozogtak. Ráadásul Greville magát nem egyszer „Shakespeare mesterének” nevezte.

Saunders szerint Greville műveiben több ponton utal az eltemetett dokumentumokra, amelyek közt talán I. Erzsébet életének története is megtalálható lesz. Akinek pedig ez nem lenne elég: Greville rózsakeresztes is volt, és a Shakespeare-kutatók többsége egyetért abban, hogy A vihar című darab is hasonló tudást feltételez, így talán azt is a mester írhatta.

Shakespeare kilétét egyébként a 19. század közepe óta vonják kétségbe: sokak szerint a munkákhoz olyan tudásra, felkészültségre és műveltségre lett volna szükség, amely neki nem állhatott rendelkezésére, így talán Christopher Marlowe, Francis Bacon vagy épp Edward de Vere lehetett a Bárd.

A szakértők szerint az eredeti Shakespeare-kéziratok felfedezése meglepő és fantasztikus lenne, hiszen egyetlen, a Bárdtól származó eredeti szöveg sem maradt fenn.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

Végre megoldódhat a Shakespeare-titok

Aktuális számunkat keresse az újságárusoknál vagy fizessen elő itt!

2020. tél: Legendás anyósok

Ízelítő a Magazinból

Legolvasottabb cikkeink

Facebook Twitter Tumblr

 

Váltás az asztali verzióra