Videó egy ókori számítógépről
2009. augusztus 4. 17:46
Olimpiákat számoltak a görögök: több mint száz éve vizsgálják a kutatók az 1901-ben megtalált antiküthérai gépezetet, amelynek működését egy nemrég tartott tudományos tanácskozáson bemutatott videón szimulálták a szakemberek.
Ahogy arról tavaly augusztusban mi is beszámoltunk, az antiküthérai gépezetet, amelyet egyesek az első analóg számítógépnek is neveznek, 1901-ben egy az i.e. 1. században elsüllyedt római hajóroncsban találták meg szivacshalászok a Krétától északra lévő Antiküthéra-szigetnél. Az antik kalkulátor 33 cm magas, 17 cm széles, 9 cm mély, és fatokban volt elhelyezve, és a furcsa masinát i.e. 140 és 100 között építhették.
A gépezet ötlete egy akkor megjelent cikk szerint a szicíliai Szürakuszaiban született meg, és a gépezet szellemi atyja talán Arkhimédész lehetett. Az i.e. 212-ben meghalt polihisztor ugyanis - más ókori kommentárok szerint - feltalált egy olyan eszközt, amely a Hold és az ismert bolygók mozgásán alapulva segítette az asztronómiai számításokat. Mindezt a csillagászati eszközökről írt, azóta elveszettnek számító kéziratában örökítette meg.
A cardiffi Antiküthérai Gépezetet Kutató Projekt vezetője, Tony Freeth matematikus és filmrendező szerint meglepetésszerűen derült ki, hogy a szerkezet hátlapján látható ábrák egy ókori naptár 12 hónapját, és más időszámítási egységek korinthoszi eredetű nevét tartalmazza, amelyek egy Arkhimédészig visszanyúló örökségre utalnak. A kutatók szerint a nevek azért is okoztak meglepetést, mert a metonikus időszámítás egységeinek a nevét eddig nem ismerték, ráadásul a hasonló naptári rendszerek megléte egyértelműen babiloni hatást mutatnak.
Freeth szerint metonikus naptár a napév és a holdhónapok összeegyeztetésére készült: a 12 lunáris hónap ugyanis általában 11 nappal rövidebb a napévnél, ám 235 lunáris hónap pontosan beleillik 19 évbe. A kutató szerint egy hasonló gépezet megalkotására azért kerülhetett sor, hogy az megkönnyítse a szinkronizálást a két rendszer között. (A metonikus naptár egyébként ma is a zsidó naptár alapja, de ugyancsak ennek alapján számolják ki, hogy mikor legyen Húsvét ünnepe.)
A feliratokból az is kiderült, hogy a gépezettel az ókori olümpiai játékok idejét is ki tudták számolni: ott megtalálták az Olimpia, valamint a Nemea-szót, az utóbbi egy másik pánhellén sporteseményre, a minden második évben Zeusz tiszteletére az argoliszi Nemeában megrendezett játékokra utal. Az ókori olimpiai játékok, amelyekkel kezdetét vette az olimpiádnak nevezett négyéves ciklus, a nyári napfordulóhoz legközelebb eső teliholdkor kezdődtek. Az olimpia kitűzése így csillagászati ismereteket követelt.
A legújabb kutatások szerint azonban a különleges gépezettel nem csak ezeket a játékokat, hanem egy méreteiben és jelentőségében jóval kisebb ünnepségsorozat, a Dódónében (Dodonában) megrendezett, Naa-jatékok idejét is ki tudták kalkulálni. Ez pedig Alexander Jones, a korszak kutatója szerint akár azt is jelentheti, hogy a masinát ott készíthették, és talán a korábban gondoltnál jóval régebbi is lehet. Jones szerint a szerkezetet az i.e. 2. század elején alkothatták meg - nem sokkal később ugyanis a rómaiak meghódították a területet, így akkor már nem volt szükség a korábbi görög naptárak használatára.
A szerkezettel kapcsolatban nemrég tartott tanácskozáson a legnagyobb meglepetést azonban az ókori számítógép működéséről készített videó aratta, amelyet Mogi Vicentini olasz csillagász és programozó készített.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
