A kommunista vezetés ölette meg a lengyel háborús hőst
2009. július 28. 11:46 The Daily Telegraph
Emil August Fieldorf tábornok, az egyik leghíresebb lengyel nemzeti hős sírját 50 évvel azután szeretnék megtalálni, hogy a férfit saját országa sztálinista rezsimje - a legnagyobb titoktartás közepette - ítélte el és végeztette ki.
A történészek az egyik varsói temető kevéssé ismert, mintegy elfeledett részét szeretnék exhumáltatni, ugyanis szerintük egy ottani tömegsírba temethették Emil August Fieldorf tábornokot, a második világháborús lengyel ellenállás egyik katonai vezetőjét, akit 1953-ban a kommunista vezetés akasztatott fel. Ha a hatóságok engedélyt adnak a sír feltárására, akkor a lengyel történelem legnagyobb exhumálása veheti kezdetét.
A történészek azután jutottak arra a következtetésre, hogy Fieldorf és társai teste ebben a sírban nyugodhat, miután a kommunista időszak bűntetteit vizsgáló Nemzeti Emlékezet Intézete (IPN) kutatói megtalálták a temető egyik sírásójának jegyzeteit az 1950-es évekből. A cetli arról árulkodik, hogy a tábornokot 248 lengyel hazafival együtt temethették ide - véli Jacek Pawlowicz történész. Ha Fieldorfot végül sikerül megtalálni, maradványait állami tiszteletadással helyezhetik örök nyugalomra.
A német felmenőkkel rendelkező Fieldorf 1939-ben a lengyel hadseregben szolgált, amikor vereséget szenvedtek a náci és a szovjet hadseregektől. Bár fogságba került, hamarosan megszökött, és Magyarországon át Franciaországba ment, majd az emigráns kormány egyik vezető alakja lett. Később ejtőernyővel dobták le a megszállt Lengyelországba, ahol több sikeres támadást hajtott végre a német hadsereg ellen. A háború végén azonban szovjet hadifogságba került, és munkatáborba hurcolták. 1947-ben tért haza, ám később álnéven élt, mert attól tartott, hogy a kommunista vezetés a londoni emigráns kormány többi tagjához hasonlóan őt is megöletheti.
1950-ben elfogadta a kormány amnesztiáját: vesztére. Letartóztatták, börtönbe zárták, ám komoly kínzásokkal sem sikerült megtörni, és semmilyen vallomást nem csikartak ki belőle. 1952-ben a bíróság fasiszta gyilkosnak titulálta, és halálra ítélték. Ezzel nem volt egyedül: a történészek szerint a német megszállás ellen harcoló lengyelek közül több ezret végeztek ki hasonlóképp, hogy ezzel elejét vegyék egy esetleges ellenzék kialakulásának.