Homo sapiens dárdája okozhatta egy Neander-völgyi halálát
2009. július 22. 15:21 Science Daily, MTI
A Homo sapiens eldobott dárdája okozhatta egy Neander-völgyi férfi halálát 50-75 ezer évvel ezelőtt Irak mai területén - állítják a Duke Egyetem kutatói. Az áldozat egyike annak a kilenc Neander-völgyi embernek, akinek földi maradványát a Zagrosz-hegység barlangjában fedeztek fel 1953 és 1960 között.
A férfi, akit a tudósok Shanidar 3-nak neveztek el, halálakor 40-50 éves volt, ízületi gyulladásban szenvedett. Bal oldalon, a kilencedik bordáján éles szélű, mély vágott sebet fedeztek fel. A sebesült borda már gyógyulásnak indult, amikor a férfi elhunyt. A Duke Egyetem kutatói szerint halálát valószínűleg az okozhatta, hogy a tüdeje is megsérült.
"A kutatók már ötven éve tanulmányozzák ezt a sebesülést. Egyes tudósok szerint párharcban, késszúrás következtében sebesült meg. Mások szerint véletlen baleset volt - vadásztársa okozhatta, vagy akár a férfi saját magát sebesítette meg. De kik harcoltak: a Neander-völgyiek egymással, vagy a modern emberrel?" - ecsetelte a lehetőségeket a tanulmány vezető szerzője, Steven Churchill, a Duke Egyetem evolúciós antropológiai intézetének docense, aki szerint a legvalószínűbbnek az látszik, hogy a Homo Sapiens hajítódárdája idézte elő a sérülést.
A tudósoknak mindeddig nem sikerült pontosan meghatározniuk Shanidar 3 korát, aki valamikor 50 ezer és 75 ezer évvel ezelőtti időszakban élt. Ha az első dátum igaz, akkor abban az időben, amikor a modern ember 30 ezer évnyi távollét után visszatért a mai Irak területére. "A modern ember abban a korban már rendelkezett hajítófegyverrel, míg a Neander-völgyi ember nem" - hangsúlyozta a kutató. Sőt dárdavetőt is alkalmazott, amellyel nagyobb távolságra juttatta el a fegyvert. Míg a Homo sapiens fegyverzete egyre kifinomultabbá vált, a Neander-völgyi - bár lándzsával vadászott - a fegyvert Steven Churchill szerint leginkább arra használta, hogy ne engedje testközelbe a vadállatokat.
Az egyetem kutatói az őskori haláleset lehetséges okait mérlegelve több kísérletet is elvégeztek. Speciálisan kalibrált íjpuskával, amelyen bejelölték a lövés erejét, "kőkorszaki" hajító eszközökkel "bombázták" egy sertés csontvázát. A tesztek révén meghatározták, hogy milyen kinetikus energia szükséges ahhoz, hogy a lövés Shanidar 3 sebesüléséhez hasonló sebet okozzon. Összehasonlították a hajítódárda okozta sérülést, valamint a sebet, amelyet párharcban lándzsával okoznak. Utóbbi nagyobb erővel fúródik a testbe és masszívabb sérülést okoz, mint amelyet a Neander-völgyi férfi bordáján felfedeztek.
További érv a hajítódárda mellett a sérülés szöge. Bármi okozta is a sebesülést, az 45 fokos szögben fentről lefelé hatolt be a testbe, ami szintén hajítófegyver röppályájára utal. "A férfi 167-168 centiméter magas lehetett, és állt, amikor testébe fúródott a gyilkos eszköz" - hangsúlyozta Churchill.
A Shanidar 3 mellett még egy sebesült Neander-völgyi ember csontváza ismert. Utóbbira Franciaországban bukkantak, az illető a cro-magnoni ember kortársa volt. Fejsérülést szenvedett, amely majdnem begyógyult.