Csillagászat a zűrzavaros 16. században

2009. június 10. 13:21 MTI

A 16. század zivataros történelmi időszak volt, tele háborúval, járványokkal és éhínséggel, a tudomány azonban fejlődött. A csillagászat gyökerei ezekben a régi könyvekben, dokumentumokban találhatóak - hangsúlyozta Érdi Bálint, az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) TTK Csillagászati tanszékének vezetője a kiállítás megnyitóján.

Felhívta a figyelmet a tárlat középpontjában álló "korszakalkotó" könyvre, Kopernikusz asztrológus, csillagász és matematikus 1543-ban megjelent, De Revolutionibus Orbium Coelestium (Az égi pályák körforgásáról) című művére, amely "megváltoztatta a világot". Emlékeztetett arra, hogy 2009 a Csillagászat Nemzetközi Éve, mivel 400 éve annak, hogy Galileo Galilei először használt távcsövet csillagászati megfigyeléseihez, s felfedezéseivel a csillagászat hatalmas fejlődésnek indult. Ugyancsak 1609-ben jelent meg Johannes Kepler azon munkája, amelyben közölte első két törvényét a bolygók mozgásáról.

Knapp Éva, az ELTE Egyetemi Könyvtár Kéziratok és régi nyomtatványok osztályának vezetője, a tárlat rendezője elmondta, hogy a szeptember 30-ig látható kiállítással a csillagászat egy évszázadát, akkori jelenét kívánják bemutatni a közönségnek.

A tárlat három nagyobb egységre tagolódik: az első részben a korábbi évszázadok asztronómiával foglalkozó gondolkodóinak olyan írásai olvashatók, amelyek a 16. században is megjelentek. Ezeket követik a 16. századi művek, csaknem negyven dokumentum. A kiállítás zárásaként, egyfajta kitekintésként, következő században született eredményeket, köztük Galileo Galilei és Giovanni Battista Riccioli egy-egy alapvető munkáját is láthatják az érdeklődők.

A látogató megismerkedhet például a középkori arab és keresztény csillagászatnak a 16. században is fontosnak tartott műveivel, az 1468-1469-ben Hunyadi Mátyás udvarában élő és alkotó Johannes Regiomontanus munkáival, Petrus Apianus vagy Caspar Peucer, Kopernikusz vagy Tycho Brahe nyomtatásban megjelent munkáival is.