Hétezer éves településnyomok Keszthelyen

2009. június 9. 08:15 MTI

A régészek számára is meglepetést okozott, amikor rábukkantak az eddig ismert legkorábbi megtelepedés nyomaira Keszthely központjában. A tér alatt egy hétezer éves - a késő neolitikus lengyeli kultúra jegyeit hordozó - település nyomait találták meg. A kerámiatöredékek mellett egy kultikus idol lába is előkerült - tájékoztatott Vándor László, a Zala Megyei Múzeumok Igazgatóságának vezetője a napokban befejeződött kutatásokról.

A Zala Megyei Múzeumok Igazgatósága a megújuló városközpont átalakítási munkálatait megelőzően kapott megbízást a próbafeltárásra. A keszthelyi Fő tér kiemelt régészeti terület; ezen a téren áll a Dunántúl egyik legjelentősebb, késő középkori műemléke. Az egykori ferences templomot és kolostort a 14. század végén Lackfy nádor építette, majd a 16. században várrá alakították át. A várárokkal körbevett erődítmény a török elleni végvárrendszer tagja volt egészen a 17. század végéig. A 16-17. században két főkapitányság közös hadműveleteinek koordinációjában is szerepet játszott; erődítménye volt a győri főkapitányságnak és csatlakozópont volt a kanizsai főkapitányság váraihoz.

A templomról és a kolostorról számos oklevélben találtak már utalást, de korabeli ábrázolás csak a várrá alakított épületről maradt fenn. Giulio Turco olasz hadmérnök 1569-ben készített metszetet, a 17. század második feléből pedig két rajz is fennmaradt. A rajzok és a Turco metszetek között azonban lényeges eltérések vannak. A magyarázat nélküli rajzokból csak következtetni lehet, hogy állapotfelmérés, vagy egy átépítéshez készülő vázlattervek voltak, és vizsgálni kell a hitelességét is, hiszen a felmérések abban a korban még más eszközökkel készültek, mint napjainkban - magyarázta Vándor László.

A most végzett feltáráskor kirajzolódott az egykori erődítés nyugati széle, előkerültek a 16. században a kolostor köré ásott várárok maradványai. A leletek, kályhacsempék, kerámiatöredékek a vár életéhez szolgáltatnak újabb anyagokat. Megtalálták a templom és kolostor építéséhez használt mészégető kemencét is, de csak a felét sikerült feltárni, mert a másik oldalát egy később épült csatornaárok keresztezi.

Keszthely történetében a vár előtti tér évszázadokon át vásártérként játszott szerepet. A templomkapuval szemben rábukkantak az egykori kocsmaépület maradványaira és feltárták egy korábban készült fénykép alapján már ismert, 18-19. századi kerítés alapjait is.

A leletek a keszthelyi Balatoni Múzeumba kerülnek, ahol a tisztítás, mosás, leltározás után feldolgozzák őket - mondta Vándor László. Hozzátette; a feltárást egy "működő téren" végezték, alkalmazkodni kellett a környezethez, szobrokhoz, növényekhez, kiépített vezetékekhez. A szelvényeket, árkokat így nem mindig tudták a kutatás szempontjai szerint kijelölni, a közműtérképek pontatlansága, az előre nem jelölt, "váratlan helyeken" felbukkanó vezetékek, csatornaárkok miatt is gyakran kellett módosítani a terveket. Az előkerült jelenségekből azonban meg lehet határozni az objektumok pontos helyét, így az újabb beruházások előtt tovább tudják majd folytatni a feltárásokat - tette hozzá az igazgató.