Felavatták az 1956-os Tűzoltó utcai ellenállók emlékművét
2009. június 9. 16:43 MTI
Átadták az 1956-os forradalom és szabadságharc mártírja, Angyal István és a Tűzoltó utcai ellenállók emlékét idéző műegyüttest Budapesten kedden; az Angyalvár című alkotást Gegesy Ferenc, a IX. kerület polgármestere avatta fel.
Angyal István életútját Eörsi László történész idézte fel a megemlékezésen: a férfit édesanyjával és egyik nővérével Auschwitzba deportálták, ahonnan közülük csak ő tért vissza. A háború után két évet elvégzett Budapesten magyar-történelem szakon, majd 1949-ben Lukács György szociológus melletti kiállása miatt kizárták az egyetemről.
Részt vett az 1956. október 23-ai budapesti diáktüntetésen, majd a Tűzoltó utcai fegyveresek parancsnokaként november 8-ig harcolt a városrész védelmében, később pedig röplapokat, felhívásokat szövegezett és terjesztett. Angyal István 1956. október 29-én tárgyalt a felkelők képviseletében Nagy Imre miniszterelnökkel, másnap pedig Kádár Jánossal, ám a megbeszélések félbeszakadtak. November 16-án letartóztatták, a népbíróság 1958. április 17-én halálra ítélte, és 1958. december 1-én kivégezték. Emlékét több könyv, számos emléktábla és a róla elnevezett baráti kör őrzi.
A család részéről Abody Rita az ünnepségen elmondta: édesanyja Angyal István felesége volt, de a forradalom idején már nem élt vele házasságban. A megtorlás időszakában azonban már tudta, hogy "mégis Angyal István volt számára az igazi férj", ezért többször meglátogatta a börtönben. Második férje is jóban volt Angyal Istvánnal - tette hozzá. Kitért arra is, hogy Angyal István fia, Péter Németországban él 18 éves kora óta. Hiába hívták többször, "nem hajlandó hazajönni semmi szín alatt", mert úgy véli, amit édesapjával szemben elkövettek, azt nem lehet elfelejteni.
A ferencvárosi önkormányzat pályázatára született emlékművön egy több mint kétméteres márványoszlop felső részéből faragta ki Angyal István portréját a művész, Szórádi Zsigmond. A portrét tizenegy, különböző magasságú márványoszlop veszi körül, amelyek a forradalom többi hősére utalnak.
Angyal István "erkölcsi hajthatatlansága" megjelenik a szoborban - hangoztatta az ünnepségen Feledy Balázs művészeti író. Szórádi Zsigmond húsz éve van a pályán, Kő Pál tanítványa volt a Képzőművészeti Főiskolán. Eddig mintegy harminc köztéri szobrot alkotott, közöttük József Attila IX. kerületben elhelyezett domborművét - fűzte hozzá. Az ünnepségen megjelent Gyenes Judith, Maléter Pál özvegye, valamint több 1956-os szabadságharcos is.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
