Még mindig nem vált múlttá az ügynökkérdés
2009. június 8. 08:12 MTI
Az ügynökkérdés nem csak a múlt része, sok köze van a jelenhez, mert rendszeresen beszélünk róla - mondta el Rainer M. János történész, az 1956-os Intézet főigazgatója az Ünnepi Könyvhét egyik pódiumbeszélgetésén. A szakember hozzátette: a nemrég indult anBlokk című folyóirat legfrissebb száma is feldolgozza, hogy miként tárgyal erről a kérdésről a mai társadalom.
Közlése szerint a folyóirat nem a személyiség középpontba állításával mutatja be, miként lett a pártállami rendszerben valakiből ügynök. Megállapítja, hogy napjainkban háromféle társadalmi hozzáállás létezik az ügynökké vált emberekkel kapcsolatban: elítélik őket, felmentik, vagy az egyes közösségek egyénre való hatását figyelembe véve megmagyarázzák a titkosszolgálatba való belépés okát.
Kitért arra, hogy az ügynökkérdés a mai napig egyet jelent a "sötét, titokzatos, fedett múlttal", amelynek feltárása elé "akadályok tornyosulnak". A pártállami titkosszolgálati múlt feltárása ugyanakkor feladata kellene, hogy legyen a politikának, a törvényhozásnak és az igazságszolgáltatásnak, valamint erkölcsi következtetéseket is le kellene vonni a történésekből - fejtegette Rainer M. János.
A mai magyar közéletben az ügynökmúlt feldolgozásában véleménye szerint nem helyes, hogy "a lelepleződött ember celebritássá válik, a társadalomban rokon- és ellenszenvet keltenek irányukban, majd az egészet elfelejtik". Ezzel szemben a folyóirat bemutatja, hogyan vált Borsányi László - a későbbi indiánkutató, kulturális antropológus - ügynökké. Újdonság a kiadványban, hogy a ma már nyugalmazott egyetemi tanár elmondhatta véleményét, személyes történetét arról, miként szervezte be őt a belső reakciót elhárító állambiztonsági szolgálat és milyen jelentéseket várt tőle több évtizeden keresztül a rendszer - mondta a történész.
Rainer M. János szólt arról is, hogy Borsányi László Fung György fedőnéven adta tartótisztjeinek jelentéseit, miután megzsarolták: ez esetben nem ítélik el bírósági perben azért, mert társaival együtt részt vett egy indián életmódot követő, az akkori társadalomból kivonuló csoportosulásban, amelyben a rendszer potenciális ellenséget látott. Ugyanakkor ügynökké válása esetére azt is megígérték neki, hogy elvégezheti az egyetemet, és az "indiánok" életmódját lakóhelyükön, életközelben, tudományos módszerrel kutathatja az állam beleegyezésével. Ennek hatására adta be derekát és lett ügynök Borsányi László - magyarázta a történész.
A lap még abból a szempontból is vizsgálja ezt az ügyet, hogy mennyire igényelt másféle módszereket az indiánok helyszíni megfigyelése és az ügynöki tevékenység során végzett megfigyelés - tette hozzá.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
