Nyáry Albert, báró

2009. május 29. 09:51

Nyáry Antal báró, hétszemélynök, koronaőr (1836. december 9-én nyert bárói rangot) és felsőkubinyi és nagyolaszi Kubinyi Jozéfa fia. A pesti egyetemen jogot és bölcseletet tanult 1844-45-ben Horvát István tanítványaként. 1848 előtt a „Fiatal Magyarország” köréhez tartozott. 1848 szeptemberében a Sándor gyalogezredbe lépett, s részt vett a délvidéki harcokban, novemberben hadnaggyá léptették elő. 1849 januárjában osztrák fogságba esett. 1849 májusától Debrecenben szolgált, utoljára főhadnagyként mint Kossuth parancsőrtisztje. A világosi fegyverletétel után emigrált. 1859-ben századosi rangban az itáliai magyar légió soraiban harcolt az olasz-francia-osztrák háborúban. 1860-67-ben az itáliai levéltárakban jelentős magyar vonatkozású anyagot gyűjtött, egyúttal a Croy hercegek (a Croy egy Magyarországon honosított francia család volt) Árpádoktól való származásának kérdéséről több munkát jelentetett meg. 1867-ben hazatért Magyarországra.

Tevékenyen részt vett a Magyar Történelmi Társulat (1867) és a Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaság (1883) megalakításában. Főként történeti segédtudományokkal (ezen belül heraldikával) és történeti források kiadásával foglalkozott. Nyáry szerkesztette a Diplomatiai Emlékek Mátyás király korából I-IV. köteteit Nagy Ivánnal (Budapest, 1875-78.). 1876-79-ben az Archaeologiai Értesítő (Henszlmann Imrével), 1883-86-ban a Turul (Fejérpataky Lászlóval) szerkesztője.

A milanói akadémia rendes tagja (1865), az olasz heraldikai társulat tagja (1865), a francia heraldikai társulat tisztleletbeli tagja (1866), a Szent Móric- és Lázár-rend lovagja, az országos régészeti társulat III. osztályának elnöke. Az MTA levelező tagja 1872. május 24-től. 1865-től a milánói tudományos akadémia, 1866-tól a francia heraldikai társaság tagja. Akadémiai székfoglalóját A modenai Hyppolit-codexek. V-VI. fejezet. Hyppolit udvartartása. Magyarország erkölcsi és műveltségi viszonyai a XV. század utolsó s a XVI. század első negyedében címmel 1873. november 10-én tartotta.

Fő művei: Posthumus István és az estei örökség. Modena, 1863.; Diplomatiai emlékek Mátyás király korából 1458-1490. (Nagy Ivánnal). I-IV. Bp., 1875-78.; A heraldika vezérfonala. Bp., 1886.

Róla szóló irodalom: Óváry Lipót: Báró Nyáry Albert. Századok, 1886.