Programkavalkád a műemlékek ünnepén
2009. április 17. 12:02 MTI
Egyházi emlékek Zalaegerszegen
Zalaegerszeg egyházi emlékeiről tartott előadást a műemléki világnap alkalmából Kostyál László művészettörténész csütörtökön Zalaegerszegen. A művészettörténész szerint a város legkorábbi műemlékei a 13. században épült falusi templomok voltak, a korábban emelt templomok valószínűleg fából készültek, amik az idők során nyom nélkül elpusztultak. Régészeti leletek, feltárások igazolták, hogy a mai Zalaegerszeg területén a középkorban több apró település volt. A várost körülvevő településrészeken, a környező falvakban is megtalálták több románkori templom nyomait.
A templomok megtartóerőt jelentettek: azok a települések, amelyeknek állandó templomuk volt, nem pusztultak el, ha más nyom nem is maradt utánuk, néphagyományként nagy valószínűséggel megmaradtak. Ezzel szemben az írásos források több olyan falut is megemlítenek - mint például a Zala-parti Németfalut - amelynek ismerjük a nevét, nagyjából meghatározható a helyük is, de ezen kívül más információ nem maradt fenn róluk. Ezeknek a falvaknak nagy valószínűséggel vagy nem voltak templomaik, vagy csak apró fatemplomaik voltak, amik az idők során hamar elpusztultak.
Kostyál László megemlítette, hogy a feltételezések szerint - bár nem tudják igazolni, mert a maradványok a mai templom alatt vannak - a zalaegerszegi plébániatemplom is a 13. századból származik. A 15. századtól a város növekvő lakossága miatt nagyobb templomra volt szükség, ezért folyamatosan bővítették. A ma látható és restaurálás alatt álló templomot az 1750-60-as években építtette Ladányi Bíró Márton veszprémi püspök. Kostyál László hozzáfűzte: a megyében a románkori templomok nagy része az északi területeken található, aminek történetei okai vannak. A török hódoltság nyomvonala a megye közepén húzódott, a délre eső területeken ezért kevés középkori műemlék maradt fenn.
A nyugat-dunántúli területen, a 13. század középső harmadában épült templomok több közös jegyet is hordoznak. Mivel kevés kő állt rendelkezésre, a templomok nagy része téglából épült, jellegzetes stílusjegyük a homlokzaton található díszítő ívsoros párkányzat. Számos középkori templomnál megfigyelhető a falpillérek tagolása vagy a falazott faltükrök. Egy másik jellegzetesség a szentély belsejében található ülőfülke, amelynek funkciója a mai napig nem ismert. Az egyik hipotézis szerint papi ülőfülkék voltak, de ennek ellentmond, hogy helyenként, például a kallósdi templomban több, különböző magasságú fülke is található. Elképzelhető, hogy ezekben a fülkékben őrizték a pastoraliumot vagy egyéb funkciót kapott - jegyezte meg a művészettörténész.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
