Megkeresik az utolsó mogul leszármazottait
2009. április 9. 09:05 The Daily Telegraph
Különleges alapítványt hoztak létre Indiában, amely az ország utolsó, a szipojlázadás után száműzött mogul császára maradványainak hazavitelét, és a férfi nyomorban élő leszármazottainak felkutatását kapta feladatul.
II. Bahádur sah (1775-1862) II. Akbar sah és Lál Báí második fia volt. Csaknem egész uralkodása (1837-1858) során az angolok támogatására szorult, valós hatalma nem volt. Az 1857-58-as indiai lázadásban rövid ideig - és kelletlenül - vett részt. A lázadás folyamán Meerut városából érkezett lázadó csapatok elfoglalták Delhit, és arra kényszerítették, hogy névleg álljon a felkelés élére, Bahádur, aki ekkor 82 éves volt, és féltette az életét, beleegyezett. Amikor az angolok mindezt leverték, Bahádurt családjával együtt Burmába (Mianmarba) száműzték.
A sah uralkodását kutató történész, és egyben a Mogul Alapítvány egyik alapítója, Aslam Pervez professzor nemrég arról számolt be, hogy legfőbb céljuk az utolsó indiai uralkodó maradványainak hazavitele, ám a muszlim akadémikusok, üzletemberek, és India egyik vezető Urdu költője bevonásával létrehozott alapítvány azt is szeretné megállapítani, hogy kik lehetnek, és még ma is élnek-e a család leszármazottai.
Pervez szerint a leszármazási zűrzavart fokozza, hogy az 1857-s lázadás idején nem lehetett pontosan tudni, hogy mi történt az uralkodócsalád tagjaival: az állítólagos leszármazottak közül ma 70-en Kalkuttában, míg 200-an állítólag Aurangadbadban élnek. Vannak azonban pakisztáni és burmai rokonok is - állítja. Ráadásul a professzor szerint a család egy része a legnagyobb nyomorban tengeti mindennapjait: ilyen Sultana Begum, Bahádur egykori ükunokájának felesége, aki havonta 5 fontból él.
Mohammed Shahid Khan, az alapítvány vezetője egyelőre 40 ezer fontot különített el a leszármazottak azonosítására, és a mogul családfa összeállítására. Amikor ezzel elkészülnek, a következő lépés az egykori család hivatalos, állami rehabilitációjának elérése lesz majd.