A régészet nem kincskeresés

2009. április 1. 11:33 MTI

Még veszélyeztetettebbé tenné a hazai régészeti lelőhelyeket a kormány 2008. december 31-i rendelete, amely április 1-ig az azonosításukhoz szükséges összes adat nyilvánossá tételére kötelezi a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalt (KÖH) - vélekedett Virágos Gábor. Az új jogszabály a KÖH honlapján bárki számára korlátozás nélkül hozzáférhetővé teszi "a régészeti lelőhelyek, a régészeti védőövezetek, a műemléki területek és a műemlékek, valamint az azonosításukhoz szükséges és a védettségükre vonatkozó adatok naprakész, az adatok közötti keresés lehetőségét biztosító adatbázisát". Ez a kincsrablók számára egy olyan adatforrás lesz, amelyet ezentúl szabadon tudnak használni - figyelmeztetett a főigazgató.

Szakmailag mégsem ez lesz a régészetet érő legnagyobb kihívás - jegyezte meg. Mint mondta, félő, hogy az örökségvédelem kapacitásai ezentúl csupán a hivatalosan nyilvántartott helyszínekre tudnak korlátozódni. Virágos Gábor elmondta, hogy hozzávetőleg 50 ezer hazai lelőhelyet tartanak nyilván, de a Magyarország területén található lelőhelyek száma ennek akár négyszerese is lehet. Jelenleg 400 régész, mindent összevetve mintegy 3000 ember felügyeli régészetileg az ország egész területét, így nagyon gyakran csupán a beruházó jóindulatán múlik, hogy bejelenti-e az építkezése során felfedezett lelőhelyet.

"A rendelet jelen formájában ellehetetleníti a régészeti örökségvédelmet" - szögezte le a KÖSZ vezetője, hozzátéve: ezt a véleményt a szakma teljes egésze osztja. Mint kiemelte, az új rendelet valójában a beruházók érdekeit sem szolgálja, hiszen számukra is jobb, ha az építkezés kezdete előtt megtudják, számolniuk kell-e ásatásokkal a beruházás területén. A főigazgató közölte: jelenleg egy olyan jogszabály-javaslaton dolgoznak, amely a beruházókat is érdekeltté tenné az előkerült lelőhelyek bejelentésében, esetleg egy közös régészeti alap létrehozásával.

A KÖSZ elmúlt két évi munkájáról szólva a főigazgató elmondta, több mint 2 millió négyzetméter feltárására került sor, szemben a megelőző 17 esztendő alatt "kiásott" 8 millió négyzetméternyi területtel. A szakszolgálat jelenleg negyedik regionális irodáját készül megnyitni Nyíregyházán, de a napokban írták alá a szerződést egy 15 ezer négyzetméternyi raktárral felszerelt XI. kerületi bázisépületről is.

Belényesy Károly beszámolója szerint a KÖSZ évente majdnem 200 feltárást végez, főbb projektjei azonban a közút- és autópálya-építkezések nyomvonalán zajlanak. A szervezet régészeti igazgatója az elmúlt időszak legértékesebb leletei között említette az M6 Fejér megyei szakaszán kiásott avar kori csontfurulyát és egy Tolna megyei kincsleletet, egy Bátaszék közelében előkerült szkíta pecsételőt, amely jelenleg a Magyar Nemzeti Múzeum kiállításán látható. Kiemelte a Vácott előkerült, egyedülálló késő középkori-kora újkori edényleletet is, köztük az elsők közé tartozó - még valóban lábbal rendelkező - hazai lábasokat.

Mint a szakszolgálat munkatársai hangsúlyozták, a KÖSZ komoly figyelmet fordít arra, hogy a régészek munkáját a nagyközönséggel is megismertesse; a kecskeméti Mercedes-gyár területén végzett feltárásokra például a közelmúltban szervezett "ásatási nyílt napokon" több mint hatszázan voltak kíváncsiak. Virágos Gábor elmondása szerint így kívánják felhívni a figyelmet arra, hogy "a régészet nem kincskeresés, hanem komplex adatkezelés és -keresés. Az adott kontextust csak mi tudjuk feltárni, de csak elsőként, mert utána elvész".