Nehéz szabadságharcot csinálni
2009. március 27. 11:12
<
Kik álltak Bocskai mellé?
| A magyar király mellett kitartók | Bocskai István oldalán szolgálók | |
| világi főrendek | ||
| kétharmad | egyharmad (elsősorban a felső-magyarországiak, ám megosztott családok) | |
| egyházi főrendek | ||
| a teljes egyházi főrend, azaz a főpapi elit | ismereteink szerint senki | |
| a Magyar Királyság főméltóságai | ||
| minden magyar országos és rendi főméltóság | Illésházy István volt magyar királyi udvarmester | |
| Magyar Tanács | ||
| az összes magyar tanácsos (két kivétellel) | Nyáry Pál és Rákóczi Zsigmond | |
| vármegyei ispánok | ||
| a mintegy 35 vármegyei ispán több mint kétharmada | egyharmaduk (főként a Magyar Királyság északkeleti vármegyéi) | |
| köznemesi rend (a királyság négy kerületének rendjében) | ||
| a horvát–szlavón nemesség teljes mértékben | ismereteink szerint senki | |
| a nyugat-dunántúli nemesség túlnyomó része | néhány kevésbé meghatározó család, illetve a hajdú és török–tatár hadjáratok alatt kényszerből és ideiglenesen átállók | |
| a dunáninneni országrész nemességének nagyobb része | csupán néhány meghatározó család, valamint számos ideiglenesen átálló a hajdú-hadjáratok sikerei idején | |
| pusztán néhány előkelő köznemesi família | a felső-magyarországi nemesség nagy többsége – elsősorban ők választják Bocskait 1605. április 20-án Szerencsen fejedelemmé | |
| szabad királyi városok | ||
| fele (a Szlavóniában, a Dunántúlon fekvők, illetve Pozsony, Eperjes, valamint Nagyszombat és Szakolca, kivéve rövid elfoglalásukat) | fele (az elfoglalt Kassa, Lőcse, Bártfa, Kisszeben mellett ideiglenesen az alsó-magyarországi bányavárosok) |
A kutatás eredményei a Magyar Tudomány 2009/02-es és a Korunk 2009. márciusi számában jelentek meg.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
