Sikeresen azonosították Kleopátra húgát

2009. március 16. 10:08 Times Online

A kutatók régóta vitáztak azon, hogy a királynő és testvérei a Ptolemaida-ág miatt görög vagy macedón, illetve észak-afrikai származásúak lehettek-e. Arszinoé koponyájának vizsgálata azonban arra világított rá, hogy valójában egy igen vegyes családból származhattak, így európai, egyiptomi és fekete afrikai felmenőik örökségét hordozhatták vérükben. Ez pedig arra utal, hogy Kleopátra sokban hasonlíthatott Arszinoéra, annak ellenére, hogy a két nő XII. Ptolemaiosz különböző feleségeitől származott.

IV. Arszinoé (i.e. 68/67 k. – i.e. 41) XII. Ptolemaiosz Aulétész és V. Kleopátra negyedik gyermekeként VII. Kleopátra, XIII. Ptolemaiosz és XIV. Ptolemaiosz legfiatalabb testvére volt, egyike az utolsó Ptolemaidáknak. I. e. 51 márciusában apjuk meghalt, Egyiptom vezetését XIII. Ptolemaiosznak és Kleopátrának, mint társuralkodóknak hagyta, de Ptolemaiosz trónjától hamarosan megfosztotta Kleopátrát, és arra kényszerítette, hogy elmeneküljön Alexandriából. Amikor Julius Caesar i. e. 48. augusztusban megérkezett Alexandriába, Kleopátra frakciója mellé állt. Szeptemberben Julius Caesar megpróbálta megoldani a kialakult belpolitikai feszültséget: IV. Arszinoét és XIV. Ptolemaioszt Ciprus társuralkodóivá, VII. Kleopátrát XIII. Ptolemaiosszal Egyiptom társuralkodóivá nevezte ki.

Októberben Arszinoé megszökött a fővárosból tanácsadójával, Ganymedesszel és az Achillas vezetése alatt álló egyiptomi hadsereghez csatlakozott, miközben felvette a fáraó címet. Amikor Achillas és Ganymedes összeütközésbe kerültek, Arszinoé Achillast kivégeztette és helyére Ganymedest nevezte ki hadserege parancsnokának. Ganymedes kezdetben sikereket ért el a rómaiak ellen, közben tárgyalt Arszinoé cseréjéről Ptolemaioszra, de a rómaiak hamarosan erősítést, utánpótlást kaptak és döntő vereséget mértek az egyiptomiakra. XIII. Ptolemaiosz i.e 47-es kivégzése után a háború áttevődött Arszinoé és Caesar közé, ugyanis a nő úgy gondolta, neki kellene átvennie Egyiptom megüresedett trónját. Csapatai azonban vereséget szenvedtek, és Arszinoé fogságba esett.

I. e. 46. július 19-én IV. Arszinoét Rómába hurcolták, ahol kényszerítették, hogy jelen legyen Julius Caesar győzelmi menetében. Az ünnepségek végén az államférfi megkímélte Arszinoé életét és az epheszoszi szentélyébe vitette. Az egykori királynő sok éven keresztül a templomban élt, mindig szemmel tartva nővérét, Kleopátrát, aki hatalmának fenyegetését látta benne. Ez nem volt ok nélkül: i. e. 41-ben nővére beleegyezett, hogy kölcsönt ad Antoniusnak, ha IV. Arszinoét kivégzik. Erre nem sokkal később sor került. Arszinoé életének részletei a Wikipédián

A mostani vizsgálati eredmények Hilke Thür, az Osztrák Tudományos Akadémia kutatója elméletét támasztották alá. Szerinte "mindez új betekintést biztosít Kleopátra családjának összetételébe is". A felfedezést más szakértők is üdvözölték: Günther Hölbl, a korszak szaktekintélye szerint a csontváz azonosítása hatalmas szenzáció.

A sírt a régészek 1926-ban fedezték fel, és akkor egy szarkofágot, illetve abban egy csontvázat találtak. A koponyát eltávolították, és gondosan lemérték, ám annak a második világháború során nyoma veszett. Az 1990-es években aztán Thür vezetésével újra megvizsgálták a sírt, és megtalálták a kutatók által fiatal nő maradványaiként azonosított lefejezett csontvázat. A sír szokatlan, nyolcszögletű alakja, amely egyeseket az alexandriai világítótoronyra emlékeztet, arról győzte meg Thürt, hogy oda Kleopátra húgát temethették. Az elméletet sokan támogatták, míg mások ellenezték; az Osztrák Régészeti Intézet a Bécsi Orvosi Egyetemmel ezért döntött a maradványok újabb vizsgálata mellett.

Fabian Kanz antropológus a tesztek kezdetekor nagyon szkeptikus volt, és elmondása szerint először mindez eszközzel próbálták megcáfolni, hogy Arszinoé maradványait vizsgálnák. A tesztek azonban a korábbi elméletet támasztották alá: a radiokarbonos kormeghatározás szerint a csontok i.e. 200-20 közöttről, egy 15-18 éves nőtől származnak, a betegségek, vagy más kórok hiánya pedig hirtelen, erőszakos halálra utalnak. Ezután a hiányzó koponya virtuális vizsgálatára is sor került: a rekonstrukciót az 1920-as évek adatai alapján készítették el.

A kutatók elméletük részleteit egy, az Egyesült Államokban március végén megrendezésre kerülő antropológiai tanácskozáson prezentálják majd, illetve ma este a BBC adásában Cleopatra: Portrait of a Killer címmel mutatják be a vizsgálatról készített dokumentumfilmet.