Ruszisztikai Intézet nyílt Budapesten
2009. február 26. 10:07 MTI
Megnyílt a Ruszisztikai Módszertani Kabinet és Könyvtár az Eötvös Loránd Tudományegyetemen (ELTE) Budapesten szerdán az Orosz Világ Alapítvány támogatásával. A Putyin elnök rendelete nyomán két éve létrejött alapítvány eddig 18 hasonló intézetet nyitott világszerte. Ezek a British Councilhoz, a Goethe, Cervantes vagy Dante intézetekhez hasonlóan működnek.
Közép-Európában a budapesti ruszisztikai intézet az első. Az alapítvány még mintegy félszáz hasonlót tervez létrehozni. A budapesti intézmény részben az egyetemi oktatást szolgálja, részben viszont nyitva áll mindenki előtt, aki érdeklődik az orosz nyelv és kultúra iránt.
Vjacseszlav Nyikonov, az alapítvány igazgatója a megnyitó ünnepség alkalmából rendezett Oroszország híre a világban című tudományos tanácskozáson elmondta: a közvélemény-kutatások szerint az országról kialakult kép többnyire kedvező, pozitívan vélekednek például Ázsia nagy részében, leszámítva Japánt, továbbá Latin-Amerikában, Afrikában. A volt Szovjetunió tagállamaiban már vegyesebb a kép Oroszországról, de ott is inkább pozitív.
Ahol kevésbé kedvező Oroszország imázsa, az a Nyugat, a NATO, illetve az Európai Unió tagállamai, elsősorban Franciaország, Németország, Lengyelország, Svédország, Törökország, de már például az Egyesült Államokban, illetve Nagy-Britanniában is többen - a megkérdezettek több mint 40 százaléka - vélekednek inkább pozitívan Oroszországról, mint negatívan.
A kifogások elsősorban azzal kapcsolatban fogalmazódnak meg, hogy az ország autoriter berendezkedésű, demokráciája tökéletesítésre szorul, hiányoznak a demokratikus politikai tradíciók, a pluralizmus és az ember jogok tisztelete. Mindezek a szakember szerint is részben reális felvetések, csakúgy, mint a korrupcióval, az oligarchiákkal és az igazságszolgáltatás működésével kapcsolatos kritikák.
Ugyanakkor Nyikonov azt a közkeletű vélekedést is megemlítette, hogy "az oroszokkal az a legnagyobb baj, hogy fehérek", mert, ha például feketék vagy sárgák lennének, akkor nem kérnék rajtuk számon az atlanti, nyugat-európai, észak-amerikai értékeket, és tekintettel lennének az orosz hagyományokra. Vajon miért várták el Oroszországtól, hogy a Nyugathoz mérje magát, miért gondolták azt, hogy a hidegháború vége Oroszország vereségét jelenti, és miért várták el, hogy úgy viselkedjen, mint egy legyőzött ország, holott Oroszország mindennek épp az ellenkezőjét élte meg - vetette fel Nyikonov.
A szakember hangsúlyozta: Oroszországnak nincsenek globális ambíciói, de önálló erőközponttá akar válni a világban, mint amilyen az Egyesült Államok, Kína vagy India. Oroszország egy szuverén ország saját állásponttal, nem akart az Európai Unió tagjává válni, mert az unió túl szigorúan szabályozza a gazdaságot, és a közösségben túl nagy az alárendeltség Brüsszelnek. Az Oroszország és a Nyugat közötti egyik ütközési pont az energiapolitikával függ össze. Az orosz-ukrán gázháború kapcsán felmerült, hogy Oroszország zsarol, holott "mi vagyunk az egyik legmegbízhatóbb gázszállító", és ezen nem változtat az sem, hogy "Ukrajna lopja a gázt és elzárja a csapot" - jegyezte meg Nyikonov.
"Oroszország sokkal jobb, mint amilyen az imázsa" - tette hozzá a történész, politológus, aki 1989-ben Gorbacsov közeli munkatársa volt, és annak a Vjacseszlav Molotov szovjet politikusnak az unokája, aki a 20. század közepén az ország külügyminisztere volt.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
