Életüket adták betegeikért a középkori apácák
2009. február 12. 14:04 Discovery News
A középkori szerzetesek és apácák hajlandóak voltak akár saját életüket is feláldozni betegeikért - derül ki egy új tanulmányból, amely a különböző egyházi szervezetek járványokban elhunyt tagjait vizsgálta.
Egy nemrég felfedezett temetőben a kutatók a Poitiers-hez közeli Szent Kereszt Apátság betegápolással foglalkozó bencés apácáinak csontjait fedezték fel. Raffaella Bianucci, a Torinói Egyetem Állat- és Emberbiológiai tanszékének antropológusa szerint a rend főnökasszonya, Nassaui Charlotte grófnő volt, I. Orániai Vilmos herceg lánya, aki egész életét a szegényeknek szentelte. Amikor a nő római katolikus apácának állt, szinte teljes vagyonát a szegények táplálására és gyógyítására költötte el - akik közül a legtöbben a harmincéves háború során kapták el a betegségeket a megszálló hadseregek tagjaitól.
A történelmi feljegyzések szerint a kolostor apácái valamikor 1628 és 1632 körül válhattak a betegség áldozataivá. Jean Filleau rendfőnök az életben maradtak számára később megparancsolta, hogy hagyják el a kolostort, és költözzenek át egy másik, tengerparti épületbe.
A kutatók most sikerrel elemezték az apácák maradványait: a vizsgálatok során egy, a terhességi tesztekhez hasonló eljárással festették be a csontokat. A színezőanyag akkor változott meg, ha a maradványokon a pestis baktériumának maradványait azonosították. A Journal of Archaeological Sciences című tudományos magazin márciusi számában megjelenő tanulmány szerint a tesztek sikeresek voltak, és az apácák tényleg a pestisbe halhattak bele.
A szakértők azonban nem érték be ennyivel: a vizsgálatok után a közép-franciaországi La Chaize-le-Vicomte templomának oltára közelében eltemetett szerzetesek és papok maradványait is hasonlóképp vizsgálták meg. Ennek során kiderült, hogy azok szintén a betegápolás során halhattak meg. Bár az ő orvosi szokásaikról a kortárs feljegyzések nem, vagy csak igen kevéssé emlékeztek meg, Bianucci szerint az utolsó kenet, vagy a betegek meglátogatása ugyanígy az ő feladataik közé is tartozott, és akár így is megfertőződhettek.
A kutatók vizsgálataikat most a francia területek mellett Európa más országainak temetőire is kiterjesztik majd. A tervek szerint az első teszteket a világ első karanténjában, a velencei Santa Maria di Nazareth szigetén talált maradványokon végzik majd el.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
