Szociális alternatívákat kínáltak a húsz éve újjáalakuló szociáldemokraták

2009. január 11. 14:07 MTI

A magyarországi szociáldemokrácia 1890. december 7-én hozta létre önálló pártját, amely 1922 és 1948 között parlamenti képviselettel rendelkezett, 1939-től Szociáldemokrata Párt (SZDP) néven működött. Az 1944. március 19-i német megszállás után a szervezetet betiltották, a világháborút követően viszont részt vett a koalíciós kormányokban. 1948. június 12-én a Magyar Kommunista Párttal való erőltetett fúziója révén alkotóeleme lett a Magyar Dolgozók Pártjának. Azokat a vezetőit, akik ezzel nem értettek egyet, letartóztatták, félreállították, a pártot lényegében megfojtották. 1956-ban, a forradalom idején a párt Kéthly Anna vezetésével rövid időre újjáalakult, majd a forradalom leverését követően ismét kénytelen volt beszüntetni működését.

1988 novemberében újította fel tevékenységét a magyar szociáldemokrata mozgalom, s tagjai a rendszerváltozás "hajnalán", 1989. január 9-én létrehozták pártjukat is. A szervező bizottság január 19-én Budapesten tartotta első nyilvános ülését Révész András elnök vezetésével. (Révész 1947-ben a szociáldemokrata párt jobbszárnyának egyik vezetője volt. A munkásegység előkészítésekor másokkal együtt 1948 februárjában kizárták pártjából, 1950-ben letartóztatták, s csak 1955 novemberében szabadult. 1956. október végétől hat napig az újjáalakult Szociáldemokrata Párt főtitkár-helyettesként tevékenykedett. 1956. november 4-én visszavonult a politikai élettől, s jogtanácsos lett.)

A szerveződő párt a nemzetközi és a hazai szociáldemokrácia több mint százéves elméleti és gyakorlati tapasztalataira támaszkodva kívánt alternatívákat kidolgozni a legégetőbb társadalmi kérdések megválaszolásában. Elsősorban a régi szociáldemokratákat várta soraiba, s mellettük azokat a fiatalokat, akik magukénak érzik a szociáldemokrata értékeket. A szervezők megfogalmazása szerint a párt fő célkitűzése az, hogy elősegítse a jóléti társadalom kialakulását. Ennek érdekében akart politizálni egy alkotmányos parlamenti demokráciában, együtt a többi párttal, társadalmi szervezettel és mozgalommal, a problémáktól és megoldásuk módszereitől függően vitatkozva, lazábban vagy szorosabban együttműködve, esetenként koalíciókat és szövetségeket is alkotva.

Az MSZDP rövid idő alatt több ezer taggal mintegy 100 alapszervezetet hozott létre az országban, s február 16-án megtartotta bemutatkozó nagygyűlését. 1989 márciusában a Szocialista Internacionáléhoz tartozó pártok vezetőinek bécsi tanácskozásán Révész András elnök kérte pártja felvételét a nemzetközi szervezetbe, ami az év novemberében megvalósult. 1989 márciusától az MSZDP részt vett az Ellenzéki Kerekasztal munkájában. A tárgyalásokat lezáró dokumentumot azzal a záradékkal írta alá, hogy egyetért a köztársasági elnöki intézmény felállításával, de sem annak módját, sem pedig időpontját nem tudja elfogadni.

Az MSZDP 1989. november elején tartott kongresszusán Petrasovits Annát választották meg elnöknek. A jobboldali irányultsággal és Petrasovits személyi politikájával elégedetlenek egy része Ruttner György ügyvéd vezetésével kivonult a kongresszusról, majd kilépett a pártból és Független Szociáldemokrata Párt néven új szervezetet alapított. A kiélezett belső viták és jogi huzavonák is közrejátszottak abban, hogy történelmi múltja ellenére az MSZDP nem lett a magyar belpolitika meghatározó tényezője. (Az ugyancsak szociáldemokrata irányvonalat hirdető Magyar Szocialista Párt az MSZDP sok potenciális hívét magába szívta.) Így nem meglepő, hogy 1990-ben, az első szabad választásokon a párt mindössze 140 ezer szavazatot (3,55 százalék) kapott, s nem került be a parlamentbe. 1994-ben 51 ezer szavazattal 0,95 százalékot, majd 1998-ban mindössze 3500 szavazattal 0,08 százalékot ért el.

A belső ellentétek miatt 1991. november 27-én a párt tagságát a Szocialista Internacionáléban is felfüggesztették. 1992 szeptemberében kapott itt megfigyelői státuszt, majd 2003. január 21-én lett ismét teljes jogú tagja a szervezetnek, csakúgy, mint 2004-től az Európai Szocialisták Pártjának. Napjainkban két szervezet is a magyarországi szociáldemokrácia örökösének vallja magát. Az egyik az 1989-ben alakult, majd 1997-ben a Kéthly Anna Szociáldemokrata Párttal egyesült, magát "történelminek" nevező Szociáldemokrata Párt (SZDP), amely nevével is utalni kíván a magyarországi szociáldemokrácia évszázados múltjára. A kapitalizmus "nem marxista, demokrata" kritikáját vallja, s Kéthly Anna, Peyer Károly örökségét tartja követendőnek. Elnöke Sztankovánszki Tibor.

A másik a Magyarországi Szociáldemokrata Párt (MSZDP) nevet viselő tömörülés, amely 1993-ban jött létre a korábbi, hasonló nevű MSZDP, a Független Szociáldemokrata Párt és a Szociáldemokrata Néppárt egyesülésével. Elnöke 1994 októbere óta Kapolyi László vállalkozó, a pártállam volt ipari minisztere. E párt együttműködik a Magyar Szocialista Párttal, legutóbb 2007 decemberében kötött együttműködési keretmegállapodást vele. Az MSZDP ifjúsági szervezete a Szociáldemokrata Ifjúsági Mozgalom (SZIM).

A magyarországi szociáldemokrácia képviselői az eddigi választások alkalmával a maguk, illetve pártjuk jogán nem tudtak bekerülni a parlamentbe. Egyes tagjai 2002-ben az MSZP-vel közös listán, 2006-ban pedig az MSZP listáján jutottak képviselői helyhez. A 2007-2008-as évek koalíciós, illetve MSZP-n belüli feszültségei folytán az egyes önkormányzatokban több MSZP-tag lépett át az MSZDP soraiba, amely így önálló frakciókat is alakított a helyi képviseletekben.