Könyvek a karácsonyfa alá: a Múlt-kor ajánlója

2008. december 15. 09:59

Freskók és régészek

Megmentett középkori freskók Erdély földjén
A Teleki László Alapítvány 1999-ben kezdte meg a határon túli műemlékek megóvásának nemes feladatát. A programnak köszönhetően, mintegy 300 műemléken történtek állagmegóvási, restaurálási munkálatok. A nemrég megjelent kötet egy különleges emlékcsoportot, a középkori falképeket mutatja be. A 24 templomban végzett falkutatásnak köszönhetően feltárult a középkori ábrázolásoknak ez a sajátos rétege, a nagy felbontású fényképek segítségével szinte magunk is a korabeli ember szemével tudunk elmélyedni a freskók alakjaiban.
Középkori falképek Erdélyben. Értékmentés a Teleki László Alapítvány támogatásával. Szerkesztette: Kollár Tibor. Írta: Jékely Zsombor – Kiss Lóránd. Fényképezte: Mudrák Attila. Teleki László Alapítvány, Bp., 2008. 364 o.

A régészet csodálatos világa
Fantasztikus karácsonyi albumot jelentett meg az ünnepek kapcsán az Athenaeum. A könyv 7 millió év beszédes leleteinek ered nyomába: az 550 színes illusztráció öt kontinens archeológiai csodáit mutatja be. A műből megtudhatjuk, hogy a régészet ma már jóval többet jelent poros ásatások sorozatánál: eszköztárában műholdképek, DNS-elemzések, háromdimenziós számítógépes szimulációk is helyet kaptak.

A hamisítások, a sírrablások és a leletek tulajdonjoga körüli viták azonban korunk lelkiismeretes régészeit ugyanúgy kísértik. A képes albumból előbb a régészet történetének buktatóit, és a ma is használatos technikák kifejlesztését, majd a legfontosabb módszereket tanulhatjuk meg, ezután pedig kontinensenként olvashatunk a legjelentősebb régészeti szenzációkról, ásatásokról és felfedezésekről. Az album oldalanként apró térképpel segíti a tájékozódást, az információk visszakereshetőségét pedig egy színes kronológia is támogatja. Egy pár óra után pedig akár már azt is megtudhatjuk, hogy mi történt a Neander-völgyiekkel, kísért-e még a jégember átka, vagy mi történt az anaszazikkal.
A régészet csodái. Főszerk.: Dr. Aedeen Cremin. Ford.: Hegedűs Gyula, Hegedűs Ildikó, Karáth Tamás. Athenaeum, Bp., 2008. 400 o. 12900 Ft.

Budapest – túl jón és rosszon
A 19. századdal beköszöntő modern kor sorsdöntő átalakulással járt a munka- és a lakóhely, valamint az állam és az individuum kapcsolatában. Ekkor alakult ki a modern városi élet ma is érvényes rendje. A történetírás eddig is sokat foglalkozott már a modern városfejlődés okaival és egyes gazdasági-társadalmi összetevőivel. Kevés figyelemben részesítette azonban azt a kérdést, hogy mi ment végbe az emberek fejében az urbanizáció hatására. Mit vett észre a kor embere a szűkebb környezetében, valamint a saját belső világában lezajló változásokból, és milyen fogalmat alkotott magának a nagyvárosi fejlődés nagyszabású folyamatáról? Kimerítő vizsgálatot kíván tehát, hogy miféle tapasztalatok kísérték, milyen élmények formálták a "nagy átalakulás" időszakát. Az Osztrák-Magyar Monarchia második metropolisza, Budapest kínálja magát e vizsgálat céljaira; kivételesen gyors és átütő erejű urbanizációja a történelmi tapasztalatok gazdag tárházát nyújtja ezen a téren. A szerző levéltári és nyomtatott források, irodalmi szövegek, valamint képi dokumentumok megszólaltatásával igyekszik rekonstruálni és értelmezni a modernség valamikori életérzését és a nagyvárosi identitást megteremtő 19. század végi, 20. század eleji sajátosan budapesti mentalitást. Gyáni Gábor szellemi kalandjával az olvasó is felfedezheti, hogy mi teszi Budapestet élhető nagyvárossá, és hol húzódnak az urbánus szellemiség és vidéki provincializmus határai, mely erők támogatják, és mik húzzák vissza a nagyvárosi lét emelkedett hangulatát.
Gyáni Gábor: Budapest - túl jón és rosszon. Napvilág Kiadó, Bp., 2008. 203 o. 2700 Ft.

Az elhallgatott múlt
Bár karácsony közeledtével a fő hangsúly a pihenésen, és szereteten van, ez a két jellemző biztosan nem található meg Ungváry Krisztián és Tabajdi Gábor könyvében, amely a politikai rendőrség 1956 és 1989 közötti magyarországi tevékenységét mutatja be. Az ügynökkérdés a mai napig a közbeszéd kiemelt, és egyben agyonhallgatott témája: a Kenedi János vezetette bizottság jelentése arra világított rá, hogy a neuralgikus pontnak számító ügynökiratok helyzete nagyon könnyen rendezhető lenne, ám a politikai elit nem tud, vagy inkább nem akar a kérdéssel foglalkozni, hiszen a múlt feldolgozása helyett inkább felejteni szeretnék azt. Nem így a két történész, akik szerint sajnálatos, hogy Magyarországon még ma is az egykori bűnösök, és nem az áldozatok jogait védik, így az állandó botrányok résztvevőiből lesznek áldozatok, és nem az általuk megfigyelt, és jelentett személyekből. A könyv talán hozzásegít a III/III-as szervezet működésének, és hatásmechanizmusának megértéséhez, ahogy az azt követő esettanulmányok is a kérdés mielőbbi teljes feltárását vetítik előre.
Tabajdi Gábor – Ungváry Krisztián: Az elhallgatott múlt. Corvina Kiadó, Bp., 2008. 515 o. 3990 Ft.

Fontos latin források magyar fordításban
A latinul írt középkori krónikákat egyre kevesebben tudják eredetiben olvasni, ezért a szerkesztők gondoskodtak a megfelelő fordításról. A kötetben a 13. század második felében írt lengyel-magyar vegyes krónikán kívül jórészt 15-16. századi kútfők ismerhetők meg – magyar nyelven. A könyvbejegyzéseken, és az évkönyv-töredékeken kívül terjedelmesebb munkák is közlésre kerültek. Andrea Palacio beszámolója érdekes adalékokkal szolgál az 1444-es várnai csatáról, de akiket Erdély és Havasalföld érdekel, azoknak feltétlenül ajánlható Verancsics Antal munkája.
Krónikáink magyarul. III/3. Válogatta és fordította: Kulcsár Péter. Balassi Kiadó, Bp., 2008. 160 o. 2400 Ft /Történelmi Források/

Korea: egy nemzet, két ország
Korea a Távol-Kelet legkevésbé ismert területei közé tartozik. Ennek történelmi okai vannak: a Koreai-félsziget évszázadokon keresztül háttérbe szorult két hatalmas szomszédja mögött. Kína és Japán közelsége állandó fenyegetést is jelentett a koreai történelem során, a második világháború után pedig a Szovjetunió és az Egyesült Államok nagyhatalmi vetélkedése formálta át a félsziget helyzetét. A könyv bemutatja a nagy múltú ország történetét, a félsziget megosztásának folyamatát, a két rivális koreai állam eltérő fejlődését, illetve egymáshoz való viszonyuk alakulását.

A szerző külön foglalkozik az eltérő politikai rendszereken felülemelkedő nemzeti azonosságtudattal és megnyilvánulásaival. Így bemutatja a politikai vonatkozású koreai mozifilmeket is. A műből az is kiderül, hogy bár a rendszerváltás óta sokat fejlődtek a magyar-koreai kapcsolatok, a megosztott ország történetét idehaza igen kevesen ismerik. A könyv ebben is segíthet, illetve ezáltal a napi politikában állandóan jelen lévő észak-koreai kérdést is alaposabban megérthetjük. A két ország villongásai, az egymás elleni kémakciók, merényletkísérletek, és az eltitkolt ország, amely egy ideig a gonosz tengelyéhez tartozott, egytől-egyig olyan kérdőjeleket jelentenek, amelyeket a nemzetközi szakirodalomban kevésbé járatos olvasók most végre egy tudományos értékű szakkönyvből is tanulmányozhatnak majd.
Csoma Mózes: Korea. Napvilág Kiadó. Bp., 2008. 175 o. 3500 Ft.

Műgyűjtés, múzeum, mecenatúra
A magángyűjtők és a múzeumok hagyományosan segítik egymást – és ugyancsak régóta rivalizálnak. Napjainkra a kortárs művek árszintje is annyira megemelkedett, hogy azokat zömmel magánosok szerzik meg, majd kölcsönadják a múzeumoknak. A szakmai nyilvánosság révén azonban e művek ára még feljebb kúszik, ezért a gyűjtők visszavonják letétjüket, s a műtárgypiacon értékesítik az alkotást. Felmerül a kérdés: támogatták a múzeumot, vagy kihasználták árfelhajtó szerepét? Míg az ilyen és hasonló dilemmák kritikai elemzése külföldön számos fórumon zajlik, idehaza csak mostanában tudatosodik a fontosságuk. Ezt a hiányt igyekszik pótolni Ébli Gábor esztéta, a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem Elméleti Intézetének docense könyve a magán- és közgyűjtemények, továbbá a vállalati támogatók viszonyrendszerének körbejárásával. Az esettanulmányok a hazai kortársgyűjtést történeti és nemzetközi összefüggésben vizsgálják, tematikus fejezetekben, teljességre törekvő forrásjegyzékkel. A könyv tematikus fejezetei különböző szempontok szerint közelítik ugyanazt a kérdéskört: milyen esztétikai értékek, szociológiai jellemzők, történeti hagyományok, anyagi érdekek mentén vesz részt a magánszféra a hazai modern és kortárs művészet rendszerében. A beszélgetésfüzérre felépülő szakmunka a probléma minden egyes aspektusát bemutatja, és a vitás kérdéseket értő hozzáfigyeléssel, és gondos szakmai kritikával próbálja a laikusok számára is érzékelhetővé varázsolni.
Ébli Gábor: Műgyűjtés, múzeum, mecenatúra. Corvina Kiadó, Bp., 2008. 444 o. 3990 Ft.

Ábrázolások az avar övvereteken
A Martin Opitz Kiadó új régészeti sorozatba kezdett, amelynek első kiadványa az avar kori művészet egyik izgalmas részébe enged betekintést. A késő avar szíjvégek állatküzdelmi jeleneteinek művészeti elemzése számos kihívást rejtett magában, a szerző 571 síregyüttes, illetve tárgy kompozícióról készült rajz rendszerezését végezte el. Magukra a tárgyakra és a rajzokra támaszkodva műhelyköröket sikerült elkülöníteni, és cáfolni lehetett az ún. griffes és indás nép közötti különbségtételt. Szakembereknek előszeretettel javasoljuk.
Fancsalszky Gábor: Állat- és emberábrázolások a késő avar kori öntött bronz övvereteken. Martin Opitz Kiadó, Bp., 2007.

1. Rendezők és felkelők
2. Freskók és régészek