Karmelnél kezdődhetett a bibliai özönvíz

2008. december 12. 09:25 MTI

Sean Kingsley teóriáját az Angol-Izraeli Régészeti Társaság közlönyében publikálta. A régész szerint a Karmel-heggyel szemben, a Földközi-tengerben 12 méter mélységben nyugvó falvak szolgáltatják az eddigi legszilárdabb régészeti bizonyítékokat, amelyek segítségével meghatározható Noé özönvízének időpontja. A leletek között házak, szentélyek maradványai, sírok, műhelyek, kőeszközök találhatók.

"Mi meggyőzőbb tudományos szempontból: az Izraeltől távoli, fekete-tengeri özönvíz elmélete az Ararát-hegyén megfeneklett állítólagos bárkával, vagy hat elsüllyedt kőkorszaki falú a Biblia földjének kellős közepén?" - tette fel a kérdést Sean Kingsley a The Jerusalem Post című izraeli napilapnak adott telefoninterjúban. A brit régész hozzátette, hogy a helyszín, amelyet Ehud Galili izraeli archeológus tárt fel negyedszázados ásatásai során, "az egybeesések meggyőző egyvelegével" szolgál.

Ehud Galili viszont cáfolja brit kollégája elméletét. "Leleteink tanúsága szerint a falvak nem természeti csapás következtében néptelenedtek el, hanem a tengerszínt lassú, folyamatos emelkedése miatt, ami az egész világon megfigyelhető volt. Mivel a folyamat igen lassú volt, ez nem volt egy olyan jelentős esemény, amelyre az emberek egész életük folyamán emlékeztek volna" - hangsúlyozta Ehud Galili.

Az izraeli régész megjegyezte, hogy az Ázsiát sújtó pusztító szökőár után a tudósok múltbéli óriási természeti katasztrófák nyomait kezdték el kutatni. "Nem találtunk semmiféle bizonyítékot, amely arra utalna, hogy egy szökőár, vagy más természeti csapás okán kerültek volna ezek a falvak víz alá, annak ellenére, hogy tudjuk a Földközi-tenger térségét egykoron cunami sújtotta" - tette hozzá Ehud Galili.

Sean Kingsley, aki magát ateistának vallja, öt éve kezdte kutatni Noé özönvízének eredetét, mivel izgatta, hogy miként születnek a mítoszok, ahogy az is, miként kapcsolható össze bibliai történetet a globális felmelegedéssel. "Az alternatív elmélet, amely a Fekete-tengerből eredezteti az i.e. 5600 körül a bibliai özönvizet, megkérdőjelezhető, mivel a tengerfenéken soha nem leltek településekre, vagy sírokra" - mondta Sean Kingsley.

A független kutatók érdekesnek, ám kétségesnek tartják Sean Kingsley elméletét. "Kétséges, hogy egyenes összefüggést lehet találni a bibliai történet és elsüllyedt kőkorszaki települések között. Ugyanakkor ezek a leletek azt bizonyítják, hogy a világ ezen részét többször is sújtotta a történelem folyamán pusztító árvíz. Tehát az áradattól való félelem ott élt az ókori emberek kulturális tudatalattijában" - mondta az elmélettel kapcsolatban Shimon Gibson, a University of North Carolina régészprofesszora.