Nem ismerjük a legelső hitelválság megoldását

2008. december 2. 09:37 The Guardian

Philip Kay nemrég tartott előadásában az i.e. 88-ban bekövetkezett gazdasági összeroppanást mutatta be. A kutató szerint a 21 évszázaddal ezelőtt történtekkel kapcsolatban annyi a párhuzam, hogy a rómaiak - az angolokhoz hasonlóan - másik országból érkező bevételekre, és hitelekre építkeztek. Ennek veszélyét pedig a távolság, és a túlzott optimizmus miatt nem vették észre

A gazdaságtörténész szerint Cicero egy i.e., 66-ban tartott beszédében hivatkozott a hitelkrízisre. A politikus akkor azzal érvelt, hogy Pompeiusnak kellene adni a katonai parancsnokságot VI. Mithridátész ellen. Ezt azzal indokolta, hogy i.e. 88-ban is egy Mithridátész rohanta le Asia provinciát, és olyan sok pénz veszett oda, hogy az Rómában is gazdasági összeroppanást okozott.

Az orátor a köztársaság védelmére szólított fel, hiszen szerinte a Rómában használt pénz nagy része Ázsiából jön, így annak elvesztése a római állam végét is okozhatja. Ez pedig Kay szerint olyan, mintha a mai válságról olvasnánk: az ázsiai pénzek, és a brit bankok kintlévőségei egytől egyig az ókori helyzethez hasonlítanak.

Az i.e. 2. században, illetve az 1. század elején az aranybeáramlást hatalmas hitelfelvételek kísérték, és szép lassan az egész római gazdaság működőképessége ezektől függött, így egy lehetséges veszély esetén kártyavárként omlott össze a rendszer. Bár mindez egyértelműnek tűnik, a válság megoldásainak részleteit sajnos nem ismerjük – mondta el Kay.

Azt azonban tudjuk, hogy az összeomlás után nem sokkal Sulla került hatalomra, aki diktátorként véres leszámolásokkal tizedelte meg a szenátorok körét, lecsökkentve a beruházásokat, befagyasztva a kereskedelmet. Nem meglepő hát, ha halála után a rendszer már nem volt ugyanaz, mint korábban.