Miről árulkodik a régészeti leletek anyagvizsgálata?
2008. november 19. 13:04 MTI
A régészeti leletek anyagvizsgálatával megismerhető a korabeli éghajlat, mezőgazdaság, táplálkozás, kereskedelem - hangsúlyozta Demény Attila, az MTA Geokémiai Kutatóintézetének igazgatója. A tudós A geokémiai interpretáció jelentősége az archeometriai kutatásban című budapesti konferencia kapcsán nyilatkozott, amelyet a Magyar Tudomány Ünnepe rendezvénysorozat keretében tartanak.
Demény Attila magyarázata szerint a hagyományos régészet arra korlátozódott, hogy a kiemelt leleteket megtisztította, s kiállította, esetleg a díszítőelemekből vont le következtetéseket. Ám a leletek anyaga is nagyon sok információt hordoz. "Az archeometria anyagvizsgálattal foglalkozik. A cserépedényekben maradhattak magvak, de vizsgálható az alkalmazott festék, ragasztó. A mai vizsgálati módszerekkel fantasztikus eredményeket lehet elérni" - hangsúlyozta Demény Attila.
Sok minden megtudható a korabeli táplálkozásról, éghajlatról, de az állattenyésztés és földművelés teljes kultúrájáról is. A geokémiáról, amely a föld vegyi összetételével foglalkozik, a tudós elmondta, hogy a régészeti leletek a talajból kerülnek elő, ezek tehát a geokémia és talajtan eszközeivel is vizsgálhatók. A régészeti leletek anyaga sok vonatkozásban hasonlít a geológia által vizsgált kőzetekéhez. A magas hőmérsékleten kiégetett kerámia tulajdonképp vulkáni folyamat eredményeként képződött kőzethez hasonlít, vagyis földtudományi szempontból vizsgálható.
"A csontanyag vizsgálható antropológiai szempontból, de nézhető a paleontológus, az őslénytanos szemével is, aki azt vizsgálja, hogyan fosszilizálódott ez az anyag. Elemezhető a geokémia szemszögéből is, az akkori klímát, táplálkozást vizsgálva" - hangsúlyozta Demény Attila.
A konferencia témái közül Demény kiemelte a kelta grafitos kerámiáknak szentelt előadást. "Ezek fekete kerámiák, amelyek színét grafitos anyag hozzákeverésével érték el. A kérdés az, hogy honnan származott ez az anyag, s ebből már tudunk a kereskedelemre is következtetni. Térségünkben kevés olyan grafitot lehet találni, amely képes túlélni a kerámiakészítés magas hőmérsékletét. A mi vizsgálataink alapján úgy tűnik, hogy a kelta kerámiánál alkalmazott grafit Észak-Ausztria és Dél-Csehország területéről származhatott".
Bemutatnak ókori görög ékszereket, s szó esik a készítőik által alkalmazott technikákról. Egy előadás a régi épületek vakolatával foglalkozik, azzal, hogy mennyire alakulnak át az idők folyamán, s lesz egy érdekes előadás az üveggyöngyökről. "Az avar korban különleges üveggyöngyöket készítettek a Kárpát-medencében. Ezek vizsgálatáról is szó esik, a záróelőadást pedig egy tintatartó vizsgálatának szentelik"
A szerdai konferencián megalakul az archeometriai munkabizottság, amely összefogja az ezen a területen folyó interdiszciplináris kutatásokat.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
