Digitalizálták a magyar keletkutatók gyűjteményeit

2008. november 13. 13:05 MTI

Az Akadémiai Könyvtár új digitális gyűjteményét szerdán mutatták be az MTA székházában. Kaufmann Dávid nemzetközi hírű héber kézirat- és könyvgyűjteményéből öt, a hebraisztikai kutatások, illetve a középkori európai könyvművészet szempontjából meghatározó jelentőségű teljes kézirat került digitalizálásra. A Stein Aurél digitális gyűjtemény annak a 2008-ban Hongkongban megrendezett kiállításnak az anyagát teszi négy nyelven elérhetővé, amely az angol tudósként ismertté vált világhírű Selyemút-kutató régész-felfedező magyarországi hátterét és a korabeli magyar orientalisztikát mutatja be. Az új digitális gyűjtemény az Akadémiai Könyvtár honlapján (www.mtak.hu) a digitális gyűjtemény menüpont alatt érhető el.

Bogyay Katalin, az oktatási és kulturális minisztérium szakállamtitkára a hongkongi kiállítás kapcsán kiemelte: a magyar kulturális diplomácia számára "nagyon fontos, hogy új kultúrákkal érdekes és megtermékenyítő kapcsolatokat építsen. Kíváncsiak vagyunk arra, hogy a magyar kultúra hogyan tudta inspirálni a világ egyéb kultúráit, ahogy arra is kíváncsiak vagyunk, hogy ránk milyen hatással volt sok más kultúra, hiszen a magyar kultúrának az a csodálatos adottsága, hogy befogadó és inspiratív." Emlékeztetett arra, hogy az első ilyen jelentős vállalkozás volt a Szabadság, szerelem címmel megrendezett Magyar Kulturális Évad Kínában, amelynek kiemelt eseménye volt az MTA gyűjteményéből összeállított Stein Aurél-kiállítás Hongkongban. Korábban, a Magyar Magic rendezvénysorozat keretében, bár más aspektusból, de Nagy-Britanniában is bemutatták Stein Aurél életművét.

"A keleti kultúrák és a magyar kultúra találkozásainak sora folytatódik" - emelte ki az OKM szakállamtitkára. Mint rámutatott, Kína után India, majd Japán következik. E rendezvénysorozatok révén bebizonyosodott, bebizonyosodik, hogy a magyar kultúrának és a keleti kultúráknak egészen különleges kapcsolódási pontjai vannak. "Ezeken keresztül valóban megtörténhet (...) a kulturális diplomácia csodája, az, hogy az emberek megpróbálják megérteni, s nem félreérteni egymást" - hangoztatta Bogyay Katalin. A bemutatón Raj Tamás főrabbi Kaufmann Dávidról és gyűjteményéről beszélt, Wojtilla Gyula, a Szegedi Tudományegyetem tanszékvezető egyetemi tanára pedig Stein Aurél: A Kelet bűvöletében című kiállítás anyagát ismertette.

Kaufmann Dávid szenvedélyes kézirat- és könyvgyűjtő volt. Gyűjteménye, amely 594 kézirat-tételből és 1092 nyomtatott könyvből áll, terjedelmét tekintve nemzetközi viszonylatban nem számít nagynak. Kvalitásait tekintve azonban a világ legjelentősebb gyűjteményei között tartják számon. A kéziratgyűjtemény tartalmaz bibliai szövegeket kommentárokkal, vallásjogi műveket (haláka), ahogy rabbinikus legendákat tartalmazó alkotásokat. Vannak kabbalisztikus írások, teológiai, és filozófiai művek, hitvitázó iratok, történelmi munkák, prédikációk, imakönyvek, költemények. Akadnak a gyűjteményben olasz vonatkozású helytörténeti iratok, levélminták, matematikai és orvostudományi művek is.

Kiemelkedően gazdag a gyűjtemény olaszországi rabbik úgynevezett responsumaiban, azaz formális jogi döntéseiben, amikor egy-egy, a mindennapi életben előforduló problematikus esettel kapcsolatban hozzájuk intézett kérdésre adtak választ. Ezek a nemcsak vallásjogi források, hanem a korabeli élet mindennapjairól, szokásairól szolgáltatnak ismereteket. A gyűjtemény legjelentősebb darabja minden kétséget kizáróan a Misna-kézirat, az úgynevezett Codex Kaufmann, amely a hagyományos zsidó törvényirodalmat tartalmazza héber nyelven a II. században megszerkesztett formában.

A Kelet bűvöletében című kiállítás Stein Aurél életét és munkásságát mutatja be. Az orientalista, régész-felfedező érdeklődésének középpontjában a Kelet és a Nyugat nagy civilizációinak találkozási pontjai álltak. "Neve és munkássága ma már elválaszthatatlan a Selyemút történetétől, amely nem pusztán Kínát a Mediterráneummal összekötő eurázsiai kereskedelmi útvonal volt, hanem eszmék, vallási tanok, művészeti stílusok és technológiák közvetítő csatornája is. Az i.e. 2. századtól kezdődően több mint ezer éven át a kínai, az indiai, az iráni, valamint a klasszikus nyugati kultúra keveredett és hatott itt egymásra. E kultúrák találkozásának öröksége, tárgyi és írásos emlékei vonzották őt Ázsia szívébe" - olvasható az Akadémiai Könyvtár honlapján.

Stein Aurél 1887-től Indiában élt és fogadott hazájának, Angliának szolgálatába állította minden tudását és képességét, mivel a Brit Birodalom nyújtott lehetőséget arra, hogy tehetségét kibontakoztassa, és olyan területeken működhessen, ahol ismereteit a legjobban tudta kamatoztatni. A földrajzi távolság azonban nem jelentette a szakítást szülőhazájával, ahol fiatalkorát töltötte, s ahol tudását megalapozta. Rendszeresen hazalátogatott Magyarországra, és szoros kapcsolatban állt a magyar szellemi élet legkiválóbb képviselőivel. Rövid budapesti tartózkodásai alatt többször tartott előadást a Magyar Tudományos Akadémián, amelynek 1895-től volt tagja. Egész életében adományaival támogatta az Akadémiát, végrendeletében nyomtatott könyveit, kéziratainak egy részét, valamint közel 7000 darabból álló fényképgyűjteményét az Akadémiára hagyta.

A kiállítás anyagát az MTA Könyvtárában őrzött fotóiból, térképeiből, levelezéséből válogatták. Ezt néhány magyar kulturális és tudományos intézmény gyűjteményéből származó fénykép, illetve műtárgy fotója egészíti ki, bemutatva Stein Aurélt, az embert és a tudóst.