Népszerű volt a Pókisten az ókori Peruban
2008. november 3. 09:54 National Geographic News
Egy 3000 éves, a Pókisten képmását is rejtő templomra bukkantak a régészek Peruban, amely egy korábban alig ismert népcsoport mindennapjainak részleteivel ismertethet meg.
Az i.e. 1500 és 1000 között virágzó Cupisnique-kultúra templomát Peru északi partjainál, a Lambayeque völgyben fedezték fel. Az idén nyáron feltárt hatalmas, és Callud néven ismert épületkomplexum az elmúlt években a harmadik hasonló felfedezés a térségben. A leletek szerint a környező völgyek építményeiben egyazon istent imádhattak – nyilatkozta a sajtónak Walter Alva, a Sipán Királyi Sírjainak Múzeuma igazgatója.
Alva és munkatársai az ásatásokat 2007 novemberében kezdték el, amikor megtalálták Amerika legrégibb templomát, és abban egy 4000 éves falfestményt is felfedeztek. A vallási központ Alva szerint azért is érdekes, mert ott a kezdetektől az inkák koráig az összes építészeti stílus megtalálható.
A Pókisten ábrázolása i.e. 1200 és 400 között sok helyen fellelhető, így a limai Garagay templomban, és Limón Carro régészeti lelőhelyén is, ám a mostani helyszínen a korábbiaknál jóval összetettebb és sokrétűbb jelentést hordoz. A képen a fej és a nyak egy hatalmas póké, míg a száj egy hatalmas macska szájának és egy madár csőrének a keveréke. A lény egy hatalmas, igencsak érzékletesen megalkotott pókháló közepén ül. A háló a vadászhálókat az emberi fejlődést és találékonyságot szimbolizálja – állítja Ignacio Alva, az ásatásokat vezető szakember, Walter Alva fia. A Pókisten emellett politikai üzenetet is hordoz, hiszen a korban az új kultúrák mindig az ő nevében léptek fel.
Más szakértők szerint a pókokat a hiedelemvilágban az életet adó esővel kapcsolták össze, ugyanis a nyolclábú lények sokszor az eső után jöttek elő. Az életet és termékenységet szimbolizáló lényt a vadászattal, hatalommal és háborúval is összekapcsolták, vannak olyan képek, amelyeken a Pókistenek és Pókistennők emberi fejekkel teli hálókat húznak maguk után.
A Cupisnique-kultúra után a területet 300 évvel később a Chavín-kultúra hódította meg, akik újabb templomokat emeltek a térségben. A mostani ásatásokkal ezt az átmenetet is szeretnék tanulmányozni és tisztázni – mondta el a régészek vezetője. A két civilizáció ugyanazokat az isteneket tisztelte, ugyanolyan építészeti és művészeti formákat használt, és hasonló vallási gyakorlatot követhetett. A templomok is nagyon hasonlóak, bár a korábbi népcsoport még agyagból is emelt épületeket, amit aztán a későbbiek a csapadékos időjárás miatt már nem követtek.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
