A magángyűjteményeket kedvelik a műkincstolvajok
2008. október 29. 13:40
A bűnözési statisztikákat abszolút vezető kábítószer- és fegyverkereskedelem után az illegális műkincs kereskedelem bonyolítja le a legnagyobb forgalmat a feketepiacon, de a pontos összeget csak saccolni lehet - mondta el Vukán Béla alezredes a BÁV Aukciósház Mesélnek a műkincsek sorozatának aktuális előadásán. A szakértő szerint a műtárgyakhoz kötődően Magyarországon évente körülbelül hét-kilencszáz bűncselekmény történik, melyek kárértéke megközelíti az 1 milliárd forintot.
A BÁV Aukciósház Mesélnek a műkincsek (MAM) című sorozatának hatodik előadásán Vukán Béla alezredes, a Műkincsvédelmi Alosztály volt vezetője, jelenleg vezető főtanácsosa megtörtént bűncselekményeken keresztült mutatta be az illegális műkincskereskedelem világát. A szakértő szerint a leginkább veszélyeztetett helyzetben a magángyűjtők vannak, hiszen a statisztikák azt mutatják, hogy az éves műkincslopások több mint fele (kb. 400-500 eset) magánszemélyek sérelmére történik.
Néhány esetben az sem jelentett akadályt, hogy a bűncselekmény elkövetése idején a tulajdonos otthon tartózkodott. A tolvajok ugyanis egyre okosabb és szemtelenebb módszereket alkalmaznak. Egy 2004-ben megtörtént eset során például több tízmillió forint értékű itáliai és flamand festők munkáit, kandallóórákat és egy gondolaszéket loptak el, míg gazdájuk nyugodtan nézte a televíziót. Máskor a tolvajok múzeumi szakembernek, áramszolgáltató vagy gázszolgáltató munkatársainak adták ki magukat, és a tulajdonost megtévesztve vagy figyelmét elterelve vittek el értékes műtárgyakat.
A templomok és a kisebb vidéki múzeumok, emlékházak szintén az illegális műkincskereskedők kedvelt célpontjai, mert az ott található értékes műtárgyak ellenére a biztonsági berendezések elavultak, vagy egyáltalán nincsenek, hívta fel a figyelmet Vukán. 2002-ben a Vizsolyi Biblia is könnyű prédát jelentett a tolvajoknak, hiszen csak egy zárat kellett felfeszíteniük az ország egyik legbecsesebb, ennek ellenére üvegvitrinben őrzött muzeális könyvéért. A rendőrség eredményes munkájának köszönhetően azonban a Károli Biblia egy év múlva előkerült. Sok esetben azonban örökre elveszhetnek az ellopott kulturális javak.
A szakértő az előadáson további szegmensként említette az illegálisan feltárt régészeti leletek feketekereskedelmét, mely szintén felbecsülhetetlen károkat okoz. A műkincstolvajok a lelőhelyet megrongálják, a megtalálásról dokumentációt nem készítenek, ezáltal nem csak a lelet tűnik el, hanem a lelőhelyhez köthető tudományos információk is megsemmisülnek. Ennek eredményeképpen az így eltűnt műtárgyak felkutatása és visszajuttatása még nagyobb kihívást jelent.
Vukán Béla szerint a nemzetközi rendőri együttműködés, a nyilvánosság ereje és az értékesítés figyelemmel kísérése nagyban segíti munkájukat, sőt a magángyűjtők is hozzájárulhatnak az illegális műtárgykereskedelem visszaszorításához azzal, ha saját értékeikről - saját maguk számára - egy házileltárt készítenek rövid leírásokkal, és a tárgyak digitális fotóival. Bűncselekmény bekövetkezése esetén ugyanis nagymértékben segíti a műtárgy felkutatását, ha az eltűnt darabról a tulajdonos rendelkezik leírással és fotóval.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
